Auokat az anyukákat, nőket kérdezném, akiknk folyamatosan sokat dolgozik a férjetek, hogy tudtok időt szakítani egymásra?

Beszélgess vele arról, hogy volt ez náluk otthon. Valószínűleg ugyanígy éltek, az apja látástól vakulásig dolgozott, vagy legalábbis kint szöszmötölt valami műhelyben vagy kertben.

Próbáljatok meg egy minimálprogramban megállapodni. Egy félórát legyen a gyerekkel, mielőtt folytatná a munkát, ha nem is minden nap, de legalább hetente 2-3-szor. Kéthetente hétvégenként csináljatok egy félnapos programot...

Remélem nem bántásnak veszed a válaszom, de el kellene gondolkodni rajta, hogy a ti életekben mi nem stimmel - az, hogy más hogyan csinálja, rajtatok nem fog segíteni.

Fontos végiggondolni azt, hogy kell-e az a pénz, amit a mellékállás behoz, nem lehetne-e egy munkahelyből megoldani (akár továbbképzéssel is?), vagy nem tudnál-e te (szintén esetleg továbbtanulással) annyival többet keresni, hogy a pluszmunkára ne legyen szükség? Nem lehetne-e a kiadásaitokon vagy a lakhatásotokon úgy változtatni, hogy anyagilag jobban kijöjjetek?

Mert abban teljesen igazad van, hogy ez nem állapot. De egy-két együtt töltött órától, naptól nem fog javulni, ide hosszútávú megoldás kell...

Kicsit kritikusabban kellene szemlélned az életeteket, mert valami baj van.

1.) Nekem első olvasatra ez vegetálásnak tűnik, nem életnek. Sz..r, legócskább minőségű kaják, nulla szórakozás, nulla élmények, semmi ruházkodás, semmi saját igény, hobbi.

2.) Anyóssal élés önálló élet helyett, mert így olcsóbb. És még így is lásd 1. pont.

Lehet, hogy a párod szeretne előrébb jutni, mert ez így nem élet... Látástól-vakulásig gürizni azért, hogy lásától-vakulásig gürizzen, mert kb ennyi az élete. Ebbe előbb-utóbb bele lehet csavarodni. Most vagy ez a hobbija is, és ez teszi boldoggá, vagy valami nagyon nincs rendben.

A másik dolog: ha nagyon veletek akarna lenni, akkor találna rá módot. Ne mond, hogy 7/7, 24/24 leköti a munka, sose ül be a tv elé, vagy csinál valami kedvére valót...Lehet, hogy nem talál örömöt a családi életben, nyűg neki a gyerekkel lenni, esetleg csak veled szeretne lenni, a párjával és nem mindig hármasban. Próbálj vele beszélgetni, passzold le a gyereket, és csinálj egy jó vacsorát, stb. Kezdetnek ennyi, aztán esetleg egy-egy közös program, hogy megnyíljon. Kissé nehéz ugyanis elhinni, hogy a leírásod alapján gyakorlatilag idegenekként éltek.

Néhány hónapja volt egy nagyon hasonló kérdés. Ott még annyi elhangzott, hogy a férj este az anyukájával vacsorázik és ott beszélgetnek, majd este 10-11 körül fölmegy az emeletre és a feleségével (aki a kérdező) alig van együtt.

Azt is te írtad ki?

Akkor is leírtam, hogy nagyon rosszat tesz a gyerekével és saját magával is, hogy szinte soha nincs a gyerekkel. Ezek az évek soha nem jönnek vissza!

Azt, hogy a házasságát ezzel tönkre teszi, már nem is említem.

Szerintem beszélgess vele erről, hogy ez nem élet és változtasson. Vállaljon kevesebb maszek munkát, vagy vegyen föl alkalmazottat.

Egyébként én sem tudom, ilyen szerény élet mellett mire megy el a pénz. Vagy saját házba akartok költözni, ezért gürizik ennyit? De pont te laksz anyósodnál és nem írtad, hogy gond lenne az együttélés. Ha te jól megvagy vele, gondolom ő se menekülne otthonról.