Mas is ilyen szerencses?

Szia.

Jaj, de jó Nektek! Nem irigylem Tőletek, nehogy félreértsetek! Csak olyan jó olvasni, hogy vannak olyanok is, akik ilyen szerencsések.

Én már 2 éve próbálkozom a Párommal, hogy legyen kisbabánk, nem akar jönni. Hatalmas adósságai vannak a Páromnak is és Anyukámnak is. Itt élünk a szüleimnél.

Nem tudunk elköltözni, mert a bankok nem adnak kölcsönt a Páromnak a sok adósság miatt, nekem szintén nem , mert nem vesz föl a munkáltatóm véglegesen, csak hosszabbítgatják a munkaszerződésem...

(Mielőtt még leszólnátok, hogy ilyen anyagi helyzet mellett miért vállalnék gyereket, hát, nem szeretném azért kihagyni az anyaságot, a családot, mert 40-50 éves koromig küzdök, hogy mindent megadhassak Neki, aztán meg kifutok az időből. Lehetőségeimhez mérten a legtöbbet fogom Neki adni, ha egyszer megfogan a Drága...):-(

Sokszor szoktam sírni, hogy nekem, aki tisztességes, becsületes, nem naplopó, nem gonosz, nem buta miért csak ennyi jutott, de azért próbálok optimistán gondolkozni és tervezni a szebb jövőért.

A Párom viszont nagyon pesszimista. Mindig azt hajtogatja, hogy nekünk már soha nem lesz jobb, ilyen nyomorogva fogunk meghalni. Meg, hogy Isten majd annak ad gyereket, aki a kukába dobja, de nekünk, akik imádnánk, nekünk véletlenül se...

Hát, van benne valami...:'-(

Mindemellett nagyon hálás vagyok azért, amim van! A Páromért, Anyukámért, a munkámért...

Csak sajnos hiába mondják, hogy a pénz nem boldogít, pénz kell ahhoz, hogy összeköltözhessünk, hogy lerendezzük az adósságokat (amiket nem poénból vettek föl), stb.

Jelenleg ez van...:-(

Mostanában mindig arra gondolok,hogy van két szemem,lábam,kezem,és egy testem,ami hála a jó Istennek ép,és teljesen egészséges vagyok.Valamint van egy párom,aki mellettem áll a bajban is,ha neki lennének gondjai,természetesen is ugyanígy kitartanék mellette!Van egy szép közös családi házunk,közös életünk.

Viszont én munkát keresek folyamatosan,és ez nyomaszt,hiszen nagyon nehéz elhelyezkedni.Ha ez a gond megoldódna,felhőtlenül boldogok lehetnénk,és az anyagiak sem terhelnének meg annyira.Mondjuk így sincs okunk panaszra.örülök annak,amim van,de még jobb lenne,ha végre lenne egy normális,rendes munkahelyem.