Miért vagyok ilyen? Rossz a természetem?

Szia!

Ahogy a többiek is leírták,a lényeg az,hogy ne zárkózz be,ha más nem,akkor maradj ott,ha kérdeznek mosolyogj és válaszolj.Tudom,hogy nagyon nehéz,mert én is ilyen vagyok,annyi különbséggel,hogy nem zárkózom be sehova..De ha lehetőségem van rá,akkor próbálok kibújni a dolgok elől.

Nálam az a legnagyobb gond,hogy nem beszélek,szinte abszolút. Párom szülei szerencsére rájöttek,hogy csak nagyon visszahúzódó vagyok,nem tolakodóak,de próbálnak velem beszélgetni. 2 év alatt valamennyire sikerült elérniük,hogy ne csak tőmondatokba válaszoljak.

Viszont én saját rokonokkal is ugyan így vagyok.Ha jönnek,leülök és csak ha krdeznek,akkor 1-2 szóval válaszolok.Sajnos nem tudom,hogy miért,és nem is tudok rajta változtatni :-(

Párom is meglepődött,amikor ezt észrevette(konkrétan ő többet beszélt a rokonokkal mint én),azelőtt azt hitte,csak az ő családjára terjed ez ki

Tudom régi kérdés, de én is ilyen vagyok.

Régebben volt hogy a vidéki rokonoknál nyaraltam, de ők legszűkebben is 8-an vannak. És van közöttük 2-3 olyan akit nem csípek. És ha ők átjöttek, akkor felmentem az emeletre a nagymamához, hogy ne kelljen a társaságukban lenni. Mert ők ilyen hangoskodók, van hogy rám terelődött a figyelem stb és legszívesebben elbújtam volna.

Vagy mikor tesóméknál vagyok, a férjét nem bírom. Mondjuk vele már annyira nincs akkora félelmem mint 5 évvel ezelőtt pl, de mikor beállítanak a haverjai, vagy a testvére, na hát velük szemben olyan hangyának érzem magam hogy inkább elmegyek a mosdóba, vagy elmegyek kutyázni stb.