Feleségek, akiknek a férjük külföldön dolgozik: Hogyan bírjátok?

Én mindenkit felpontozok, mert minden vélemény számít, akkor is ha van akiével nem értek egyet.

Nekem az a véleményem, hogy olyan nem létezik, hogy távkapcsolat, mert az nem kapcsolat. Nem akarom elvenni azok kedvét akik jól bírják, főleg a 2. válaszoló, de szerintem ott mindkét félrészéről van valami hiba, ha ilyen lazán elbírják egymás nélkül. A házasság nem erről szól.

Nálam nagyon hullámzó volt eddig, mert az elején sokat sírtam mikor először elment, majd pár hónap alatt berendezkedtem az egyedüllétre, és átestem a ló másik oldalára, hogy már teljesen jól elvoltam nélküle, néha még idegesített is az első pár napban mikor haza jött. Persze tudtam, hogy ez így nem jó. Most legutóbb kicsit tovább volt itthon, és most jöttem rá, hogy még is csak vele jobb, mint nélküle, szinte újra szerelmes lettem, és most megint nehezen bírom.

Tudom ez már nagyon tinisen hangzik, de az embert szerintem igen csak próbára teszi ez az "egyszer van, egyszer nincs" dolog. Olyan, mintha kettős életet élnék.

Anyagi biztonság van, (legalábbis egyelőre)de érzelmi biztonság nincs. Ha pedig csak pár évre tervezi valaki, nem biztos, hogy megéri, mert sok esetben a kapcsolat rovására megy, a pénzt meg feléli.