Támogatnátok az utat, vagy nem?
A férjem egy olyan országba küldené a munkahelye több hétre, ami hírhedt az utcán elkövetett merényletekről.
Csendes részére vinnék, nyilván nem a balhé közepére, vigyáznának rá, több kolléga is járt arra az elmúlt években, és egyikkel sem történt semmi.
Rengeteg juttatást kapna a fizetése mellé, konkrétan összegyűlne az az összeg, amit jó ideje gyűjtöget az egyik hobbijára, még maradna is belőle.
Teljes ellátást, költőpénzt kap, világot látna, még egy kis szórakozásra is jutna ideje.
Nagyon vacillál a dolgon, nem szeretne ennyi időre itt hagyni engem, meg egyébként sem szeret egyedül utazni.
Volt már ilyen, bár nem ennyire hosszú időre, de túléltük, talán még kellett is, kicsit kiszakított minket a szürke hétköznapokból, már el is felejtettük, mennyire tudunk hiányozni egymásnak.
Tőlem várja a döntő választ, nem fogad el tartózkodást, de fogalmam sincs, mit javasoljak neki.
Nyilván minden szempontból előnyös lenne, ha elmenne, de ha nem akar, csak nem kényszerítem rá... nem értem, miért nekem kellene döntenem.
Ti hogyan reagálnátok a dologra?
Szaúd-Arábia egyik eldugott csücskéről lenne szó.
Nem szeretek konkrétumokat írni ide :)
Az utcai merényleteket egy lopással összehasonlítani elég meredek, nem gondolod? :D
Robbantások. Sorozattüzek. Nem kevés. Pár várossal odébb már rendszeresek a lázadások a rezsim ellen, de azon a helyen pont nem.
Nem éppen a telefont kell arrafelé félteni.
Nem tudom, hol olvastad, hogy el kellene engednem, a kiegészítésemet kivéve. Ha te egy cseppet nem ellenkeznél, ha a párod a halálba menne, nem hiszem, hogy kettőnk közül velem van a probléma.
A kérdés pontosan arról szólt, hogy a férjem húzódozik a munka elől, és bátorítsam-e, vagy nem, hol volt itt elengedésről szó?
Lényegtelen egyébként, kösz a válaszokat, közben mégis úgy döntött, hogy nincs kedve kiutazni, szóval a kérdés tárgytalan.
"...meg sem fordulna a fejemben, hogy elengedjem :)" - erre reflektáltam. A halálba menéssel összekötött kritikádat rám nézve nem tudom, honnan vetted, hiszen pont te mondtad, hogy senkinek semmi baja nem lett ott :).
Gondoltam. Így én sem mennék.
"ha háborús övezet lenne, meg sem fordulna a fejemben, hogy elengedjem"
Ez így teljes :)
Egyébként nyilván nem engedésről-nem engedésről volt szó, hanem hogy én szeretném-e, hogy menjen, vagy nem.
Szerettem volna, miért ne, tud vigyázni magára, volt már távol többször is, rengeteg pénzt hozott volna haza, és a szakmai előmenetelének is jót tett volna, ilyen hosszú kiküldetésre még sosem küldték.
Én ellettem volna itthon, van két macskánk, nem vagyok egyedül :)
Nem szokásom pórázon tartani, szép is lenne, zenész vagyok, nem szoktam a hétvégéken itthon ülni, elég gyakran megyünk olyankor ketten kétfelé.
Sajnos őt taszítja a meleg, meg hogy egyedül kellett volna kiutaznia, az arabok sem a szíve csücskei, végül a "segítségem" nélkül elutasította az ajánlatot, így már nem kell beleokoskodnom :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!