Hogyan lehet feldolgozni azt, ha az édesanyád/édesapád közölné veled, hogy elgondolkozott arról, milyen lenne lefeküdni a saját gyerekével?

"Kedves" 23:48-as válaszoló!

Örülök, hogy ilyen jót szórakoztál a kérdésemen. Nagyon szívhez szóló volt, komolyan!

Örülj annak, hogy neked ilyen problémáid nincsenek...

"Testvéreid nincsenek? Van vagy volt màr baràtnőd?"

Nincs testvérem, s nem volt még kapcsolatom egyik nemmel sem. Nemes egyszerűséggel azért, mert amit itthon láttam azok után... hát nincs gyomrom "úgy" közeledni másokhoz...

"Nemtudsz velűk beszélni erről,h diszkrétebben csinálják?"

Nem. Próbáltam már. A válasz a "Neked ehhez semmi közöd" és a "Menjél inkább papnak" volt.

"Kérdező, 22 évesen igenis muszáj lenne megoldanod az elköltözést."

És miből? Hova? Itt nincs sok munkalehetőség, nyári munka is alig volt. Suli mellett meg hogyan, ha mindennap utazok a suliig? Muszáj lenne, de nem tudom megoldani, azzal valahogy nem tudnék kibékülni, hogy máról a holnapra kellene élnem.

"Na de ezek a perverz 60 körüliek..."

Ők 45 év körüliek...