Elég a mindent elsöprő szerelem egy párkapcsolatban?

Kezdetben igen (első pár hónap).

Később nagyon nem.

szerintem a szerelmedet nem "célszerűségi" szempontból választod.

Ha minden hülyeségen nevetve tudtok vitázni,az szerintem aranyos.

Ha az életfelfogásotok alapvetően különbözik,akkor az már gázos,mert ha felszáll a lila ködfelhő, a másik már csak idegesíteni fog.

Tapasztalatból mondom (sajnos), hogy nem elég a mindent elsöprő szerelem. Azt nem tudom, hogy akkor inkább olyat válassz- e akibe nem vagy szerelmes, de jól kijössz vele... nem tudom.

Nekem volt nagyon nagy szerelmem, talán a nagy ő, mégsem volt elég. Mindketten indulatosak voltunk / vagyunk, sok volt a nagy vita, a nagy kibékülés, de mégis felőrlődött, minden egyes vita során sérült az a nagy érzelem... míg vége lett. :-/

Lehet, hogy vannak más tapasztalatok is.

A szerelem a csúcsa valaminek, nem pedig az alapja. Aki erre épít, az hatalmasat fog csalódni.

Anno azt határoztam el, hogy se szerelemből nem fogok férjhez menni, se szerelem nélkül. Így is lett. A férjemet még azelőtt jó alaposan megismertem, hogy tényleg hozzám való-e, mielőtt beleszerettem volna, amikor még tiszta volt a fejem, józan voltam, és a szerelem nem ködösített el teljesen. Aztán alaposan bele is szerettem, anélkül hozzá se mentem volna. :-) Azóta is szeretem, napról napra egyre jobban.

mindegyik szerelem kihűl egyszer..és átalakul szimpla szeretetté és utána már csak azért vagy a pároddal mert megszoktad hogy melletted van..

a szerelem egy lellángolás mely egy idö után elmulik..:D