Mivel érhetném el, hogy szeressen?
Az anyámmal van problémám. Kicsi koromban sem éreztem a szeretetét, de amióta külön élek tőle, ha lehet még jobban utál, mint valaha.
Amikor gyerek voltam, bármit csináltam, hibát talált benne. Ha négyest, vagy annál rosszabb jegyet hoztam, leszidott és aztán napokig nem szólt hozzám. Ha nem takarítottam, az volt a baja. Ha mégis csináltam valamit, amivel a kedvében akartam járni, nem értékelte, hanem azt nézte mi benne a rossz.
Nem csak én éreztem hogy kevésbé szeret, mint a két testvéremet. A hugom, ha kicsi korunkban kötekedett velem és meg akartam védeni magam, mindig azzal támadt, hogy majd megmond anyunak és ő majd engem fog leszidni, mert engem nem szeret úgy, mint őt. És így is volt. Bármit csináltak a testvéreim, mindig rajtam csattant.
Amikor a hugom elkezdett pasizni, én voltam a hibás, mert nem figyeltem rá eléggé. Amikor a bátyám megnősült és ritkán járt haza, azt kaptam meg, hogy én üldöztem el. Pedig nem voltunk rossz testvérek, annyit vitatkoztunk, mint bárki más.
Apám szintén látta, hogy anyám rosszul bánik velem. Neki talán épp ezért voltam én a legkedvesebb gyereke. Mindig azt mondta, hogy ő szeretné pótolni azt a szeretetet, amit nem kapok meg.
Apám halála után még jobban megutált anyám. Azzal vádolt, hogy elvettem tőle apám szeretetét és miattam olyan kevés jutott neki apámból.
Most már külön élek. Ha a bátyám hazamegy a családjával, vagy a hugom hétvégén hazamegy a koliból, hatalmas sütés-főzés van és mindenben a kedvüket lesi. Engem semmivel nem vár. Sokszor még programot is szervez, hiába jelentem be előre, hogy megyek. A párommal való kapcsolatomat sem támogatja. Szerinte egy ilyen ember túl jó hozzám, és nem érdemlem meg.
Kérdeztem már többször, hogy miért nem szeret. Mindig azt mondta, hogy szeret ő, a maga módján és hogy ne is várjak el tőle másféle viselkedést, mert én a gyereke vagyok és ő a szülő, szóval ne szabjam meg hogy viselkedik.
A párom szerint ne is menjek haza többet, de nekem mégis hiányzik, hogy legyen egy "anyám". Szeretném megkapni azt a szeretetet amit a tesóim. Nem tudom mit tehetnék még.
Köszönöm, kedves utolsó válaszoló. Jól látod, hogy se így nem jó, se úgy nem lenne jó, ha nem tartanám vele a kapcsolatot. Nem tudom van-e egyáltalán remény arra, hogy kicsit is jobb legyen a kettőnk kapcsolata.
Egyébként 25 éves vagyok.
válasza:Szerintem is hülyeség az h ne járj haza... hiányozna még ha ilyen is, de csak az édesanyád, felnevelt oké h nem úgy ahogy elvárnád.. de sajnos vannak ilyenek...
tényleg ha olyan helyzetbe fog kerülni h ápolásra szorul, biztosra veszem h te mellette fogsz állni, a testvéreid pedig inkább elfordulnak majd tőle, holott nekik kellene kinyalni a fenekét, mivel megkapták mindazt a szeretetet amiből neked is kellett vna h jusson..
nagyon sajnállak, és amint olvastam a történeted, megkönnyeztem :$ hála Istennek nem vagyok ilyen helyzetben, de vmilyen szinten átérzem.. (nálunk én vagyok a legfiatalabb és a legidősebb nővérem a minden, pedig annyi hülyeséget csinál, mégis mindig mellette állnak...)
Szurkolok neked h helyre jöjjön az életed!
válasza: válasza:Sajnálom hogy így alakult. Én viszont azt vettem észre, nem csak szülő-gyerek kapcsolatban, hanem más viszonylatokban, hogy ha te folyton csak adsz magadból, vagyis folyton szereted az anyukádat, és ő ezt látványosan nem viszonozza, akkor lejjebb kell adnod. Ne legyél vele olyan kedves, nem kell felhívogatni, menni hozzá, ha ott vagy beszélgetni ilyesmi. Ha visszaveszel, akkor majd ő kezd teperni, mert nem érti hogy miért vagy ilyen "utálatos" vele. Ez a dolog is egy adok-kapok játék, akár egy párkapcsolat. Ha többet adsz, mint a másik kéri, és viszonozza, akkor elkényelmesedik, ha olyan típus, és nem ad vissza semmit, hiszen nem kell adnia ahhoz hogy kapjon.
Nézd, lehet hogy kegyetlenül hangzik amit írtam, de egy próbát megér, hogy történik-e valami. Hiszen ebben a helyzetben te rendkívül boldogtalan vagy, tehát bármin változtathatsz, rosszabb már úgyse lesz. Egyébként kívülállóként ha nézed a helyzetedet, te tanácsolnád magadnak, hogy látogasd rendszeresen anyukádat? hogy beszélj vele? ahogy leírtad, gyanítom nincs értelme, hiszen folyton csak sírógörcs kerülgethet egy egy beszélgetés vagy látogatás után. Ennek mi értelme? semmi.
ha a barátod anyukája aranyos, és kedveled, akkor lehet hogy tényleg vele kéne kialakítanod mélyebb viszonyt, és lehet hogy már ki is alakult :) anyádat meg engedd el. Próbáld meg megértetni magaddal, hogy másra jobban számíthatsz mint anyádra, más jobban megért, és hogy tulajdonképpen semmi értelme nincs anyukádtól függni érzelmileg. Csak magaddal tolsz ki ha nem rázod le magadról ezt a terhet. És gondolj arra, hogy nem te vagy az egyetlen, és másnak meg más baja van. Mindenkinek meg van a keresztje, a tied ez.
válasza:
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!