Rendőr feleségek! Ti is állandóan aggódtok a párotokért?
Figyelt kérdés
2010. ápr. 1. 19:40
1/13 anonim válasza:
Én katona feleség vagyok, a férjem Afganisztánban van, és igen, aggódom, de azt tudom neked mondani, hogy ez egy bizonyos szintig normális, hisz szereted a párod, nem akarod, hogy baja essen. Amíg ezt nem viszed túlzásba, addig ezzel nincs gond. Próbáld magad lekötni nap közben, mert akkor a legrosszabb, ha sok időd van filózni ezeken a dolgokon. Nekem ez segít.
2/13 anonim válasza:
Nem kell aggódni, minden munkának meg van a maga veszélye..
3/13 anonim válasza:
Én inkább a félrelépések miatt aggódnék, én már voltam rendőr csaja, és az összes nős zsarunak volt barátnője :-(
ezért nem mentem hozzá a rendőr páromhoz.
4/13 anonim válasza:
A szakmája nem határozza meg, hogy megcsalja-e. A személyiség számít. Nem kellene ijesztgetni és ilyen butaságokat beleplántálni a kérdezőbe!
5/13 A kérdező kommentje:
Bízom benne, és féltem őt. Attól, hogy rendőr még nem azt jelenti, hogy meg is csal... nem értem, ezt honnan veszed. De tényleg ne ijesztgessetek, van min aggódnom így is.
2010. ápr. 1. 20:20
6/13 anonim válasza:
nem kell féltened a drága uradat, úgyis csak csóró egyetemistákat, meg normális embereket igazoltatnak. az hogy valódi bűnözőket elkapjanak, annak semmi esélye.
attól, h ott posztol valahol nem lesz semmi baja.
7/13 A kérdező kommentje:
Ez az, hogy ő nem sima rendőr, hanem az aki a tüntetéseken vesz részt stb stb...
2010. ápr. 2. 17:03
8/13 anonim válasza:
Tehát(bevetési)rohamrendör?
Csak megerősiteni tudom,egyetlen kollégám sincs,aki ne hozna be néha-néha egy-egy csajt
9/13 A kérdező kommentje:
Igen, az.
2010. máj. 22. 22:34
10/13 anonim válasza:
Az én volt párom a brfk kábszeren dolgozik, hát nem volt leányálom az biztos...éjjel 3-kor jön haza...aggódni egész éjjel...sose mesélt semmit a munkájáról, de amikor voltunk bulizni a kollegáival, ugye jó rendőr szokás szerint előjöttek a sztorik...hát onnastól tényleg halálra aggódtam magam...kiderült,hogy már lőttek is rá, késsel is fenyegették...azt mondták a kollegái,hogy ne féltsem mert ha valaki akkor ő tud magára vigyázni, de az ember nem így működik,hogy ne foglalkozzon az ilyesmivel, néha egyszerűen sírva fakadtam...sokszor kértem,hogy miért nem kéreti magát más helyre, miért csinál ilyen munkát...azt mondta,hogy azért mert más nem csinálja meg...lassan elegem lett belőle...emlékszem a az arcára amikor megmondtam neki,hogy elköltözöm, egy izom sem rezzent...megtörtént amitől nagyon tartottam, szépen lassan kivesztek belőle az érzelmek...nem volt értelme folytatni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!