Ahol mindketten dolgoztok, és van egy gyerek, reggel hogyan készültök el? Férfiak: mit csináltok reggelente?
Feltételezzük, hogy együtt indultok reggel, mindenki megy a munkahelyére és egyikőtök viszi a gyereket oviba/iskolába.
Nálunk katasztrófa.... Csak nem tudom, hogy én látom rosszul a dolgot, vagy ennek így kell lennie.
Meg egy otlet: kilatasba helyezni valami jutalmat ha idoben elkeszul es igy marad ido ra. Pl megnezhet egy meset, vagy beiktattok valami mast amit szeret. Termeszetesen ugy, hogy tisztaban legyen vele, hogy ha hisztivel elmegy az ido, akkor ez nincs.
De ugy latom elkenyeztetes esete forog fenn, hianyzik nekik az apai tekintely. Neha egy gyereket igenis le kell teremteni.
1-es vagyok.
Nálam ez válik be valóban a 3 évesnél, hogy akkor szia, mi mentünk. Akkor mindent megcsinál, csak ne maradjon otthon.
Férjem néha megfőzi a kávét, de ha nekem kell mindent, akkor:
Felkelek, kávét felteszem, reggelit megcsinálom
Felébresztem, felöltöztetem, asztalhoz ül enni.
Amíg eszik, felöltözök, elkészülök, fél szemmel figyelem.
Közben én is megiszom a kávét, majd öltözés, indulás.
(már amikor reggelizik a gyerek-de ez a ritkább)
Szerintem ott rontod el, hogy 0 tekintélyed van, kéred a gyereked, ő nem csinál meg semmit, így nem haladtok, de az idő megy...
Kezdd el hozzászoktatni, hogy reggel tenni kell a dolgokat, játszani délután lehet. És az öltözés, reggeli, fogmosás nem kívánságműsor.
6-os vagyok.
Én (feleség) készítem a kávét
Férjem addig készíti a kakaót.
Amíg készülnek ezek, a gyerek bevackolja magát a tévé elé, aztán közösen megkávézunk-kakaózunk. Aztán jön az öltözés-pisi-mosakodás-fogat mosás-elindulunk kombó.
Amíg a gyerekünk kisebb volt (3-4 éves) legtöbbször én öltöztettem, nekem gyorsabban ment, de ha kértem, akkor a férjem csinálta, bár néha rossz volt nézni, hogy mit szenved pl. egy harisnyával. Most már öt éves, magától öltözik, na jó, néha kell segítség és természetesen voltak nála is és mai napig előjönnek néha a “nem megyek pisilni”, “nem mosok fogat”, “ezt nem veszem fel” dacos dolgok, de rábeszéléssel, vagy esetenként hangosabb rászólással mégis célba veszi a mosdót vagy nekikezdett öltözni. Előfordul az is, hogy rá kell erősebben szólni, hogy haladjon már, de egy jól irányzott “akkor szia, mi elmentünk” mondattal valahogy rá lehet beszélni, hogy siessen már jobban. Mondjuk nálam nincs sok kec-mec, tudja, hogy ha kétszer megkérem valamire, akkor harmadjára már hangosabban szólok, azt általában nem várja már meg.
Nem vagy béna és ne érezd magad szarul se, de esetleg a férjedet valamelyik fázisba be lehetne vonni, illetve határozottabbnak kellene lenned a gyerekkel is, hogy lássa, nálad a gyeplő. Mondd meg a gyereknek, hogy miként várod el a reggeli készülődést, tudatosítsd vele, hogy nem igazán vagy kiváncsi a hisztijére, a menetrend innentől: felkel-reggelizik-pisil-öltözik-fogat mos-oviba indul. És előbb-utóbb megszokja. Meg persze nőni és okosodni is fog, előbb-utóbb elhagyja majd ezeket a hisztis, dacos dolgait. Csak kitartónak kell lenned.
Ki pakol el utána? Ezt a rendrakásra érted? Na abban meg nekem kell még fejlődnöm, mert legtöbbször nem bírom elnézni a szobájában a rumlit, így nekiállok magam, bár tudom, hogy őt kellene erre jobban rávennem. Ha nagy(obb) a kupi, akkor viszont simán megmondom neki, hogy addig nem jöhet ki a szobájából, amíg egy elfogadható kinézete nem lesz a szobának. Ekkor nekiáll.
Ja igen, meg valami: ha a ferjedet megkered, hogy add maar ra ezt, adj neki reggelit stb, es o ra se bagozik, annak pont ez az egyenes kovetkezmenye. Mert ugye ha latja hogy o nem reagal, akkor neki is szabad. Ha a gyerek kulonbozo mintat lat a ket szulotol, akkor azt valasztja ami neki kenyelmesebb, vagy eleve harmadikat alakit ki. Egysegesen kell fellepni, ez a titka, azellen nincs a gyereknek semmi eszkoze.
Ha tud ugy okoskodni hogy anyu mar szolt, de aput lathatolag nem zavarja, akkor ot se fogja.
Szoval eloszoris ferjeddel beszelj errol.
Azt hiszem, mindenben igazatok van, és jók a tippek is, megpróbálok valamit kitalálni.
Bár az "ha nem készülsz el, itthon maradsz" az sajnos nem válik be, mert imád itthon lenni. Már próbáltam. Ha meg megbüntetem, vagy rákiabálok, akkor meg elkezd sírni.
Valami motiváció kéne, és tényleg az van, hogy én próbálok következetes lenni, de az apja nem.
Az a baj a férj bevonása dologgal, hogy ő bent sincs. Kint csinál "valamit".
A rendrakás alatt a reggeli utáni pakolászást értem. Nálunk (sajnos) mindig meleg reggeli van (sült virsli, tükörtojás, bundáskenyér..)
Mi nem együtt indulunk. Hajnalban a feleség felkel, elkészíti a férj aznapi kajáját, készít magának is uzsonnát, megmosdik, felöltözik, elmegy dolgozni. A férj akkor kel, amikor a nő már dolgozik vagy egy órája. Felöltözik, felöltözteti a gyereket, elviszi oviba, majd dolgozni.
Másik verzió, a nő hajnalban felkel, elkészíti a férj kajáját, majd f sszafekszik aludni. Férj felkel, fogja a kaját és elmegy dolgozni. Feleség kb egy óra múlva felkel, felébreszti a gyereket, készít neki egy kakaót, felöltöznek, elmennek az oviba, majd feleség hazamegy, intézi az otthoni ügyeit, aztán egy órával munkakezdés előtt elindul dolgozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!