Mennyit "illik" lenni a párunk családjánál?
A helyzet a következő:több mint 3,5 éve,lassan 4 éve vagyunk együtt,mindketten tanulunk még,a páromnak fél éve van hátra a suliból,nekem 1,5,mivel nincs önálló jövedelmünk mindketten otthon élünk.A távolság nem nagy szerencsére,15 km-re lakunk egymástól.Amikor nekem szorgalmi időszak van az egyetemen,hétköznap alig tudunk találkozni,max.1 estét ott töltök náluk,vagy ő nálunk,és a hétvégét tudjuk még együtt tölteni,ezt is úgy hogy egyik hétvégén nálunk másikon náluk.Ők egy nagyobb családi házban élnek 3-man a szüleivel,mivel a testvérei már elköltöztek otthonról,hely az van bőven.Mi kisebb házban élünk 4-en,így amikor ő is itt van akkor kicsit szűkösebb a hely,mert pl.nálunk csak 1 fürdőszoba van,náluk 2 is,azért ez sem mindegy,hogy várni kell egymásra míg végzünk a mosdóban,és ebből adónak kellemetlen szituációk.
Én többet szoktam náluk lenni,mivel ő városban él,én pedig egy kis faluban,több a lehetőség a kikapcsolódásra is.
Minap olvasgattam itt a kérdéseket,és azt vettem észre hogy van olyan pár ahol az egyik tag szinte majdnem a hét minden napján ott van a párjánál,úgyhogy a családdal élnek még,de a pár másik tagja pedig otthon lakik azért.
Nekem ez nagyon fura.Ha több időnk van akkor is max.péntek,szombat és vasárnap vagyok a pároméknál,de vasárnap jövök is haza,mert kellemetlenül érzem magam hogy ott eszem,iszom,fogyasztom a vizet,használom a villanyt stb.Szeretnek engem,családtagként kezelnek,én is nagyon szeretek ott lenni,de mégis rosszul érzem magam 2.-3.nap után.Itthon is megszólnak a szüleim ha ott vagyok már 2. napja,talán emiatt is van bennem rossz érzés,nem akarok ingyenélő lenni.Nyilván besegítek a házimunkába ott is,ha kell bármit megcsinálok.
Igazából a kérdésem arra vonatkozik,hogy mennyi illik úgy ott lenni a párunk családjánál ha még otthon élünk?Ti mennyit szoktatok ott lenni?
22/L
Én mikor egyetemista voltam, volt hogy heteket voltam náluk, és olyan is volt, hogy majdnem az egész nyarat ott töltöttem. Hozzánk szintén nem nagyon jöhettünk, mert nem olyanok a körülmények.
Engem is szívesen láttak, jól éreztem magam náluk, szerintem ezen nem kell aggódni, ha esetleg "zavarsz" űgyis szólni fognak.
Mi nagyon közel laktunk egymáshoz, így minden nap találkoztunk. Minden este általában ő jött át hozzánk. Egyszerűen így alakult,hogy nálunk voltunk többet. Ő otthon megfürdött, evett és utána jött át. 7-8 körül, kezdetben előbb mikor még suliba járt, mikor dolgozott volt hogy csak 8 körül ért át. Fél év együtt járás után már minden este együtt is aludtunk. Ez csak úgy kialakult. A szüleim nem szóltak bele, volt hely is. Mivel mi nagyon közel laktunk egymáshoz így nem voltunk egymásnál hétvégéket. Amikor volt programunk akkor mentünk, de így napokat nem voltunk együtt. Nálunk a szüleim soha nem szóltak bele mennyit van nálunk, miért vagyunk annyit a szobában, miért eszik nálunk ha eszik. Szóval jó fej szülők nagyon. Azóta összeköltöztünk , évek óta együtt élünk, és költözésre olyan szinten megismertük egymást, hogy nem volt zsákba macska.
Én tudtam azt hogy nálunk nem gáz ha ott van , így ezért sokkal többet is voltunk nálunk. 7 napból kb 6 nálunk voltunk egyet náluk.
Egyébként lehet ezt látni a szülőkön hogy viselik a dolgot, lehet e náluk lenni stb... Szüleim soha nem jöttek azzal a dumával -amit ezen az oldalon sokat hallok- hogy ő egy idegen és ne kelljen kerülgetni stb.. Elfogadták hogy a párom és kész.Pedig olyan túl sok időt nem töltött a szüleimmel mert szinte mindig együtt voltunk kettesben. Most már együtt élünk és a férjem. A szüleim meg jól döntöttek hogy hagytak minket. Amikor összejöttünk már 18 évesek voltunk.
Szorgalmi időszakban hétköznap kora reggel kelek és van hogy este érek csak haza,másnap ugyanígy,de megszoktuk azért oldani.Viszont ő is suliba jár,dolgozik,mellette hetente többször sportol,edz,így nem is lenne idő.Vizsgaidőszakban azt csináltuk mi is hogy én tanultam,ő meg filmet nézett,de mégis együtt voltunk,egy szobában :)
Olyan is szokott lenni hogy haza jövök vasárnap reggel tőlük,mert dolga van napközben,és este megyek vissza...nyilván ezt sem nézik jó szemmel a szüleim,mert mit járok el én annyit itthonról...De már nem kell sokat várni és remélem össze tudunk költözni.
Vagy ott maradok amíg dolga van és segítek megfőzni a vasárnapi ebédet,takarítok stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!