Mennyire őszinte a házasságotok?

Mivel a férjemmel egyben jó barátok is vagyunk, és szeretünk sokat beszélgetni, elmeséltük egymásnak a múltbeli kapcsolatainkat is.

A kommenteket olvasgatva nekem az jön le, hogy azok, akik itt kiborulnak a múlt megosztásának igénye miatt, azok mintha valami fajta vallatásnak képzelnék ezt el.

Pedig nálunk semmiképpen nem az volt, sztorizgatva derült ki egymás számára a másik múltja, ahogy sokat meséltünk pl. iskolai vagy családi sztorikat is. És mivel ezek egyike sem volt "sötét folt", még kevesebb okunk lett volna eltitkolni.

És szerintem is a múltnak sokszor nagy szerepe van abban, hogy egy ember milyen a jelenben, szóval van jelentősége.

Pl. a férjemnek a kapcsolatunk elején volt egy rossz berögződése, egyfajta reakciója, amiről kiderült, hogy a volt-barátnője nyaggatásai miatt alakult ki benne.

Mikor erre együtt rájöttünk, és megértette, hogy az én esetemben nem kell tartania olyan magatartástól, mint a volt-barátnőjénél, akkor megnyugodott, és leszokott arról a viselkedésről.

Lényeg a lényeg: nekünk őszinte a házasságunk, mert jó társai vagyunk egymásnak, nagyon hasonló jellemek vagyunk, és jó barátok, sok közös céllal, akik szeretnek sokat beszélgetni. És érdekel, milyen volt a gyerekkora, kamaszkora, fiatal felnőttkora, és ez kölcsönös is.

Persze kinek mi jön be, de a mi sztorink ilyen.

Közel 100 évvel ezelőtti családi dolgokat is megosztok, az nem gond. Jó történetek vannak, szoktam őket mesélni. Az, hogy hány évtizeddel a születésem előtt történtek, nem számít.

Nekem nincsenek efféle titkaim, tud mindent, bár szexuális múltunk kvázi nincs (nem tudom, miért kellene tudnia, ha mondjuk 83 fiúm és 13 csajom lett volna :D de már jóval kisebb számoknál sem).

Mindenkinek vannak titkai, maximum az őszintébb és amúgyis simább múltúaknak csak egészen picikék. Pl. minek számolnának be arról, hogy mi történt az ovi wc-jében a Pistivel, amikor az még a szexualitást is épp csak érintette.

S nem vagyok házas, bár én nem igazán fogom fel a különbséget, csak túl társadalmi macera nekem s elveimhez közelebb áll, ha nem házasodom. De kvázi tökmindegy nekem.

Alapvetően őszinte, mindent biztos nem tudunk, de a lényeget igen. Nekem 3 férfi volt előtte, neki sokkal több nő, sőt, egy volt feleség is ( mégis ő a féltékenyebb), jó párrol mar tudok, de sosem akartam tudni, pontosan hány és kik.

Ennél fontosabb dolgokról viszont tudok.