Anyukám megtiltotta, hogy cigizzek, mit tegyek?

Én 14 éves koromtól cigiztem rendszeresen. Kellett, jó volt, nem volt élet nélküle. Aztán terhes lettem és hányingerem lett a füsttől.

Leraktam, örökre. Azóta érzem megint, hogy léteznek szagok, ízek. A párom dohányzik, ami számomra gusztustalan. Mindenki aki dohányzik egyszerűen BÜDÖS. Én is az voltam, de ezt már csak most látom. JA és a mai napig nagyon csúnyán köhögök reggelente (a párom modjuk még így is megelőz...)

Nem hiszem, hogy bárki el tudná veled hitetni, de az előttem szólóknak igaza van. Még nem késő, hogy abbahagyd és a barátodnak se.

Ami engem illet, én is középiskolában szoktam rá, 16-17 körül, egyetem első évében keményen nyomtam, aztán egy hosszas betegség után kénytelen voltam leszokni. Voltak visszaeséseim, de 3-4 éve (most 27 vagyok) ott tartok, hogy csak akkor dohányzom, ha bulizni megyek és alkoholt iszom. Ha egy hónapig nem megyek sehova, egy hónapig nem dohányzom. Szerintem a cigi is lehet olyan "élvezeti cikk", mint mondjuk a csokoládé, amit alkalmanként fogyasztunk, és a "láncdohányzásszerű" rászokás nagyrészt pszichés. Most már reggel rá nem bírnék gyújtani, meg szex után, stb., kávét is nagában iszom. Cska és kizárólag az alkohol az, ami rágyújtási vágyat eredményez, de az sem mindig. Pl. csökken ennek az esélye, ha nemdohányzók közt vagyok.

Való igaz, hogy dohányzó pasi mellett nehezebb, de meg lehet csinálni, hogy ő rágyújt, Te meg nem, és ő mentolos rágót, vagy patikában kapható (praktikus kiscsomagolású) szájfrissítő sprayt használ. Együtt is meg lehet próbálni, bár a mi esetünkben exemmel ez igen komikus végkifejletet eredményezett, ha bulizni mentünk (külön-külön ki- vagy hátralógtunk dugiban cigizi) De csak buliban, máskor nem. :)