Mit kéne másként csinálni, ha a kapcsolat elmélyedése után, egyre inkább szembeötlik, hogy a másik aluliskolázottabb mint te és ez az életszinvonalatokat is megzavarja?

Erre mondták régen: amilyen virágot szakítottál, azt szagolgasd.

Úgy látszik, neked van józan ítélőképességed, tehát érd el, hogy tiéd legyen az utolsó szó, mert sokáig nem bírja elviselni a kapcsolat a rossz döntések miatti veszteségeket.Jó, jó, hogy szeretitek egymást, de a felelősségnek ki kell alakulni egymás iránt. Most láttam Joshinál, hogy egy kis nő kiadta a párja útját, mondván,két gyereket nem akar eltartani. Egyik a párja volt, aki gyerek szintjén viselkedett, és gondolkodott.

Én vagyok az, akit most kegyetlenül le fognak pontozni.

Ha a végzettségetekben van eltérés, az áthidalható.

Attól, hogy az egyik diplomás, amásik pedig pl. szakmunkás, még lehet tökéletes egy kapcsolat. Nem a papíron múlik.

De!

Ha az intelligenciátokban van eltérés, akkor baj van. Ugyanis a nagy-nagy szerelem át fog alakulni, a szerelem ugyan marad, de a lángolást fel fogja váltani olyan lelki mélység, ami sok beszélgetésből, egymás tökéletes megértéséből, hasonló értékitéletből tevődik össze.

Itt már nagyon ki tud ütközni a különbség. Konkrétan: nehéz úgy beszélgetni, ha nincs kivel. Ez egyre inkább idegesíteni fog, olyasmikben is meg fogod találni a hibát, amit eddig esetleg jópofának tartottál. (olyan édesen szipákol...fújd már ki az orrod, mert megőrülök! kedvesek a bakik az írásában...nem létezik, hogy képtelen vagy helyesen leírni egy mondatot!)

Aztán el tud jönni az a pillanat, amikor egy társaságba is szégyelsz majd elmenni vele.

Ugyanis tartósan együtt élni olyannal lehet, akit tudsz tisztelni. Szerintem csak azt kell magadban tisztáznod, van-e miért tisztelni, fogsz-e tudni a szürke hétköznapokban beszélgetni vele.

A harmadik van közel az igazsághoz...nálunk úgy néz ki, hogy a párom szakmunkás, én diplomás, de ha rajtam múlna, már rég éhen haltunk volna. A párom (ő a férfi) sokkal jobban kezeli a pénzt, mint én. Ennek szerintem nincs köze az iskolázottsághoz.

A megoldás talán az, hogy megbeszélitek, ki milyen téren erős, pl te takarékosabb vagy, akkor te tervezed a bevásárlást, ő jobban ért a műszaki cikkekhez, akkor ő választja ki az új hűtőt stb.

Amúgy szép és jó ahogy elgondoljuk "mi". Csak a gond az, hogy a kérdezőnek ez szemet szúrt. És ha neki tényleg valójában ennyire nyilvánvalóan kialakult a véleménye, hogy végig gondolja ezeket a dolgokat (másik aluliskolázottabb,életszinvonalukat is megzavarja ..stb )akkor szerintem ebből nem lesz jó hosszútávon. Én konkrétan ismerek egy ilyen párt, de soha nem volt ilyen gond. Amúgy meg nem rossz indulatból irtam, de ha téged ez kezdett bántani akkor lehet, hogy nem fog ebből jó kisűlni a végére..

-első-