Normális hogy több évig tartó kapcsolat után, most kicsit egyedüllétre vágyom?

Ez a normális. Akár te akarsz szakítani, akár téged hagynak ott, bizonyos szintű gyászmunka és "lelki visszarendeződés" kell, ehhez pedig idő kell.

Szerintem ez az egészséges, aztán idővel érezni fogod, ha kész vagy egy új kapcsolatra, ráérsz majd akkor keresgélni.

Szlengben "majom-típusnak" hívják azt az embert, aki addig nem engedi el az egyik liánt, amíg meg nem fogja a másikat... Legalább nem vagy "majom" :)

Teljesen normális,sőt mondhatni ez a normális. Hosszú kapcsolatban éltél, most arra van szükséged, hogy megújulj, feltöltődj kicsit lelkileg, kicsit befelé figyelj, hogy aztán egészséges lélekkel kezdhess új kapcsolatot. Az a beteges, ha valaki egyik kapcsolatból a másikba ugrál kínjában, csakhogy egy percet ne legyen egyedül. Nekem 3 éves kapcsolatomnak lett vége a nyáron, 3 hónapi iszonyatosan szenvedtem, de mióta jobban vagyok én is hasonlóan érzek mint te: nekem is csak barátnőzni, utazni, regenerálódni van kedvem. Most már képes vagyok ránézni más férfiakra is, de egyik mellett sem tudnék most lehorgonyozni, jó egy kicsit magam lenni.

25 N

Normális.

Nekem még egy 4 hónapos kapcsolat után is volt ilyen érzésem, fél évig nem akartam férfit látni a közelemben, csak egyedül akartam lenni, annyira kimerített az a kapcsolat lelki téren. Persze rövid kapcsolatoknál ez ritka. Hosszúnál viszont teljesen érthető, sőt. Szerintem jobb is, ha nem vág neki az ember egyből egy új kapcsolatba, hanem kicsit lenyugszik, összeszedi magát, feltöltődik, átgondolja, miért is ment tönkre az előző kapcsolat (mindig két félen múlik), amit így már legközelebb könnyebben tud orvosolni.

Áh, igen, ebben van a lényeg, amit az előttem szóló írt: lelkileg ki kell pihenni az előzőt. Én írtam, hogy nyáron szakítottunk és mostanában kezdem érezni, hogy képes vagyok másokhoz is vonzódni, mondjuk engem iszonyatosan megviselt az elválás. Azt érzem, hogy jó lenne egy pasi, mert fizikai igényem már nagyon van a csókra meg a szexre, de egyelőre nem tudom vállalni, hogy érzelmileg ismét magamra vegyem azt a terhet, ami egy kapcsolattal jár. Mert tudjuk, hogy egy kapcsolat nem csak az önfeledt rózsaszín felhőből áll, hanem érzelmileg iszonyatosan fárasztó is, mert hatalmas meló. Alakítgatni kell, alkalmazkodni, adni, odafigyelni. Én meg kimerültem most e téren és ezért nem akarom most ezt a nyakamba venni. Mostanában olyan viszonyt tudok elképzelni, hogy összejárunk időnként a pasival, élvezzük egymás társaságát, de semmi bonyodalom. Olyan furcsa ezekkel az érzésekkel szembesülni, idáig csak pasik szájából hallottam ezt.

25 N