Hogy segithetnék neki? Sztem pánikbeteg.

Kívülállónak egy értelmes,okos,életvidám,társasági ember,gyakorlatilag meg mindentől pánikol,dührohamot kap,ha nem látja elsőre a megoldást,minden aproságtól kiakad.Páromról van szó,huszonéves,egyetemre jár,mellette melozik (én is).

Nem tudom már mit kezdhetnék vele,egyszerüen képtelen vagyok lenyugtatni.Legutobbi példa: kedden közölték munkahelyen,hogy csak akkor engedik pénteken suliba,ha kész a határidős melojával...2perc mulva kapok egy sms-t hogy ő otthagyja az egészet,ez képtelenség...szerda napközben kész lett a munkával... (tudtam előre,h kész,mindig kész határidő felére)...pénteken elment suliba,kiadták a féléves feladatot,hazajött,és kb ablakon lett volna kedve kiugrani,hiába mondtam,hogy segitek...mikor végre abbahagyta,együtt megcsináltuk 3 óra alatt (hasonló szakon vagyok).De amig csináltuk,mindenbe belekötött,ha nem rögtön javitottam vmit,ha nem rögtön adtam oda,neki mindig minden rögtön kell,különben plafonon van...

és egyre rosszabbul viselem,legszivesebben leönteném hidegvizzel,hátha lenyugszik...

De ha lenyugszik, (ehhez vagy elég 5 perc,vagy 2 óra se),akkor nem gyöz bocsánatot kérni,hogy nem nekem szol ha bunko,csak ideges...

Ez kb fél éve van,és egyre rosszabb...

Ami viszont mindig is volt,hogy utál emberek közé menni...diploma meg pénz miatt muszáj suliba,meloba menni,de legszivesebben csak velem lenne,kimozdulni sehova,sőt,egy ideje azt vettem észre,hogy szüleivel van,akkor is csak beül gép elé,pedig régebben velük szeretett lenni.

22/L