Aki kiköltözött külföldre az hogyan oldotta meg?

Ha külföldre költöznék, egyértelmű, hogy a születendő gyerekeimmel magyarul beszélnék (még akkor is, ha az apjuk netalán más nemzetiségű lenne).

El nem tudnám képzelni, hogy nem tanítom meg őket magyarul, és amikor a nagyszüleikkel, a testvéreimmel, az unokatesóikkal találkoznak, vagy Magyarországra hazautazva bárkivel, akkor ne tudjanak velük magyarul kommunikálni, ne tudjak nekik magyarul mesét mondani, olvasni pici korukban, vagy hogy később ne tudjanak egy magyar könyvet elolvasni, stb.

Egy gyerek anyanyelvi környezetben minden erőfeszítés nélkül megtanulja az anyanyelve mellett az ott beszélt nyelvet, ha közösségbe kerül, nem kéne nekem tanítanom rá.

Az egyik legjobb barátnőm magyar, Spanyolországban él, a férje katalán. Mindenki a saját anyanyelvén (vagy mondhatom, hogy "apanyelvén" beszél vele), a szülők egymás között pedig spanyolul beszélnek, mert az a közös nyelv, és a kisfiú a hétköznapokban kb. fele-fele arányban hallja másoktól a spanyolt, illetve a katalánt.

Teljesen jól beszéli mind a három nyelvet, meg nem lehetne mondani, hogy nem Magyarországon nőt fel, és (évi pár hét itthon töltött időt leszámítva) csak az a anyukájától hallotta a magyart.

(A suliban meg pár éve elkezdtek angolt tanulni, és nagyon nem úgy tűnik, hogy kihívás lenne neki a negyedik nyelv.)

Mi is külföldön élünk, és nem a párom országában, tehát én beszélem a saját anyanyelvem, a párom anyanyelvét, angolt és ennek az országnak a nyelvét is tanulom most. Néha szoktam rajta gondolkozni, hogy ha majd lesznek gyerekeink, hát nem lesz könnyű dolguk :) 3-4 nyelvet kell majd elsajátítaniuk legalább. Bár ezzel szerintem hatalmas előnyre is tesznek majd szert, hátrányukra nem fog válni. Én sem tudom elképzelni, hogy ne beszéljék a szülők anyanyelvét, ez fontos szerintem.

25/L

A család nem szolt semmit, mivel 19 évesen eljottem Magyarországrol (és már évekkel elotte mondtam nekik, hogy kulfoldon fogok élni).

A távollét...sose volt honvágyam..oszintén nekem nem hiányzik senki és semmi Magyarországrol. Évente egyszer megyunk édesanyámhoz egy hétre. Neki és a bátyámnak pedig évente kétszer kuldjuk a repjegyet (barátnomnek pedig ez szokott lenni a karácsonyi ajándéka, hogy jon hozzánk)

Magyarul beszélek a gyerekekkel...bár elég nehéz, mivel azt szeretném, hogy az apjuk is értse, hogy mit mondok...eleinte félig franciául félig magyarul beszéltem veluk..végul váltottam csak magyarra. A gyerekek egymás kozt a franciát használják, velem pedig magyarul beszélnek. A nagyszuloknek még mindig furcsa, hogy néha nem értik a gyerekeket, persze már ok is elég sok szoval gazdagitották az idegennyelv tudásukat :D

Soha nem költöznék olyan messzire, min Kanada.

Németországban élek. 1,5 óra alatt otton vagyok repülővel a hétvégére, ha kedvem van és csak 90-120€ a repjegy. Évi 3x vagyunk otthon hosszabb időre, de sokszor ugrok haza csak úgy vagy találkozunk európában valahol egy hosszú hétvégére (legutóbb Prágában voltunk).

Nem bírnám ki, ha hónapokig, évekig nem láthatnám a családom...

A gyerekeket először magyarul tanítottam és mi mindig magyaul beszélünk. A férjem német, ő persze a saját anyanyelvén beszél velük. A gyerekeknek természetes, hogy egyinkőnkkel így, másikunkkal amúgy beszélnek. Ők ebbe születtek bele, nem ismerik máshogy.

Az Egyesült Királyságban lakom, de itt kint még nincs senkim, mármint barátaim igen, de összejönnöm még senkivel nem sikerült :) De nagy valószínűséggel külföldi párom lesz, hacsak nem akadok rá itt véletlenül valami magyar pasira. Magyarul fogok beszélni a gyerekeimmel, ha lesznek, mivel nekem ez az anyanyelvem, ezt beszélem a legjobban, és hiába élek évek óta angol környezetben, meg hiába beszélem folyékonyan, attól még nem lett a számomra az első nyelv az angol. Ha a párom külföldi lesz, akkor ő nyilván a saját nyelvén fog beszélni a gyerekekkel. Aki így nő fel, annak nem kell megszoknia, mert ez lesz neki a természetes. A kétnyelvű gyerekek állítólag az átlagnál jobbak matekból, már csak ezért is jó nekik :)

A családdal kb. hetente egyszer szoktam skype-olni. Hiányoznak, de így elviselhetőbb. Évente egyszer-kétszer tudok hazautazni, többször sajnos nem lehet egyelőre. Csak részmunkaidőben dolgozom, és mivel itt én is vidéken élek és a otthon szüleim is, egy-egy hazautazásnál nem csak a repülőjegyet kell kifizetnem, hanem a fővárosba a vonatjegyeket is itt is, otthon is oda-vissza, ez pedig így már sok lenne évi 1-2 alkalomnál többször. A szüleimnek meg főleg drága lenne kijönniük az ő kis magyar nyugdíjukból.