Az ebben a kategóriában válaszolók szerint a férfiak valami szellemi fogyatékos ösztönlények, akiknek mindent el kell nézni. Miért gondolják így sokan?
Rengeteg kérdésre adott válasznál veszem azt észre, hogy a férfiakat valami ostoba ösztönlényként kezelik, és mint ilyennek, mindent meg kell nekik bocsájtani. Hozok néhány példát:
- az itt válaszolók szerint a legtöbb férfi biztos nem is akart gyereket, csak a szemét r.banc felesége "véletlenül" teherbe esett. (Tényleg ennyi szánalmasan ostoba férfi lenne, akiket bármelyik nő apaságra kényszeríthet ilyen módon? Illetve tényleg nem akar a legtöbb férfi gyereket?)
- ha a feleség szülés előtt, alatt, után nem elégíti ki őket kézzel, lábbal, szájjal, bármivel, akkor jogosan mennek félre, mindegy hogy a nő mennyire van esetleg leterhelve (beteg gyermek, súlyos betegség). A férfinak igen is joga van a kielégülésre, sőt teljesen jogos, ha máshol keresi, hiszen a hülye frigid r.banc felesége, aki egyébként is ráerőszakolta a gyereket, már vagy 1 hete nem sz.pta le. Igaz kórházban volt, de az nem számít... (a férfiak valóban ekkora ösztönlények szerintetek, hogy nem bírnak a farkukkal néhány hétig, ha úgy hozza az élet? Miért kell megerősíteni őket abban, hogy a szex nekik jár, mindegy a többi körülmény?)
- ha egy férfi meggondolja magát abban, hogy valóban akarja-e a családosdit, és lelép, akkor itt azzal mentegetik általában, hogy biztos nem is akart gyereket, meg a felesége tuti frigid pitsa, meg egyébként is tutira valami elhízott tehén (mert a legtöbb férfi ugye 40 évesen úgy néz ki mint egy görög isten)
Félre ne értsetek, én is tudom, hogy ezek most erősen sarkított példák, de lényegében nagy átlagban erről van szó. Ebben a kategóriában valamiért ilyen 5 éves szintjén lévő ösztönlényként kezelik a férfiakat. Miért? Az én környezetemben teljesen értelmes, normális felnőtt férfiak vannak, akik ha hibáznak is, felvállalják a tetteik következményeit, illetve felelősen tudnak magánéleti döntéseket hozni. Miért kell úgy csinálni mintha teljesen elmeroggyantak lennének a férfiak, akiknek a kis hülyeségeiket el kell nézni, mert hát ilyen kis nyomik szegénykék, akiket a farkuk irányít?
Ti mit gondoltok erről?
Én is észrevettem ezt, hogy mintha direkt infantilizálnák (van ilyen szó?) a férfiakat. Mintha egyes nőknek az lenne a hobbijuk, hogy teljesen hülyének nézik a férfiakat. Ki kell készíteni a ruháját, különben alsóban megy el otthonról, rá kell írni a kajára, hogy ez az ebéd, különben ha éhes, tanácstalan, hogy hogy lássa el magát, fel kell neki hívni a doktorbácsit, meg igen, a szex. Tényleg úgy bánnak velük, mintha bagzó macskák lennének, hogy márpedig tessék kielégíteni.
Veled együtt én sem ismerek ilyen ostoba férfiakat, úgyhogy nem értem, miért terjedt el ez.
Azta, köszönöm ezt a kérdést! Én is mindig felidegesítettem magam már elég sokszor ezek miatt, de úgy látom, Kérdező, te előbb eljutottál addig, hogy ezt ki is írd.
A második ponttal különösen egyetértek, itt mindig ezzel jönnek, nem is értem, minek ide példa, aki régebb óta gyakorozik, az pont elégszer látta. Megmondom őszintén, én egyszer sem láttam olyat, hogy egy nemrégen szült nőnek azt mondták volna, hogy semmi gond, ha most fáradt vagy és leterhelt, a férjnek is segítenie kéne, hanem mindig "elégítsd ki azt a szerencsétlent ha a kezed eltörik akkor a száddal, ha herpeszes vagy akkor lábbal, de valahogy mindenképpen KÜLÖNBEN félre fog lépni és neked egy rossz szavad sem lehet, megérdemelted."
Ez egy elég gyerekes szó lesz, de csak ez jut eszembe: szánalmas.
Aki ilyenekkel jön, elég rossz ismerettségi köre, férje, barátja lehet.
Az én környezetemben is elsősorban FÉRFI férfiak vannak, normálisak, akik a szennyesbe viszik a ruháikat, óvodába viszik a gyereket, fürdetik a gyerekeket, segítenek a házimunkában, ha kell, képesek főzni és képesek ellátni magukat.
És ehhez vegyük a gyakoris színvonalat...
Néha sajnálom az ittlévő emberek többségét.
12-essel egyetértek, valamint a kérdezővel is.
Van egy szociális munkásként dolgozó barátnőm, vele került ez egyszer szóba.
Mondta, hogy a tapasztalata alapján ez inkább a szociálisan perifériára szorult, kevésbé képzett rétegnél van jelen.
Ott a családkép is valahogy úgy fest, hogy a nő dolga a gyerek/háztartás kizárólagosan (és ezt ezek a nők is így gondolják). A férfinak pedig egyrészt privilégiumai vannak (este fáradt a munkától, nem szabad zavarni, elé kell tenni az ételt, stb.). Valószínűleg ők maguk is ilyen családképpel nőttek fel, ezt vitték tovább.
Ebben lehet is valami, mert néha ijesztően hasonló viselkedést produkál a férjem, mint apám. Ez szerencsére zömében pozitív dolog, mert apám velem is sokat foglalkozott és otthon is bármiben kivette a részét, ráadásul alapvetően nagyon kedves ember.
A negatív tulajdonságaik inkább csak kicsit idegesítőek: folyton elkésnek, incs időérzékük, szétszórtak.
Gondolom én is tudat alatt olyan párt választottam, aki apámra hasonlított (személyiségre, nem külsőre).
Mert sok férfi inkább annak (alacsonyabb rendő lénynek) állítja be magát, csak hogy mentesüljön számára kényelmetlen tennivalók / viselkedési mód alól. Szinte általánosnak mondható.
És a nők nagy része ezt be is veszi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!