Hogyan értessem meg idősödő szüleimmel, hogy nem a világ lett motyogós, hanem az ő hallásukkal van a baj?

Szüleim 60 évesek. Nincs olyan nap, hogy ne lenne vita a "miért kell ordítozni velünk?" témában. Átmegyek hozzájuk és szó szerint ordít a tv, az utcán hallani, hogy mit néznek zárt ablakok mellett. Ha felhívom őket telefonon, az első perc arról szól, hogy "halló, szólj már bele!". Ha beszélgetek velük úgy ahogyan más emberekkel, akkor már 1 méterről nem hallják, ha meg hangosan megismétlem, jön a sértődés és veszekedés, hogy miért ordibálok, és miért beszélek ilyen stílusban?

Már nagyon fárasztó. De hiába mondom, hogy nem a környezetükkel van a baj, hanem az ő hallásukkal akkor én vagyok a szemét, meg hule. Egyszerűen nem értik meg, hogy nem a körülöttük lévők motyognak, hanem ők süketek. Szó szerint erről panaszkodott az anyám, hogy mindenki körülötte csak motyogni tud...

Szerintetek mit lehetne tenni? Hogyan tudnám végre megértetni velük, hogy hallókészülék kell?