Házasság kontra élettársi kapcsolat. Miért van az gyakran, hogy az élettársak karikagyűrűt viselnek?

Nem tudom, de az tök gáz, amikor annyira gyűrűmániás valaki, hogy le se veszi. Még tévés főzőműsorokban is sokszor látni, hogy úgy gyúrja a nő a tésztát, hogy rajta a mocskos gyűrűje..

Meg amúgy se nagyon tud meghatni, ha valakinek a gyűrűsujján gyűrűt látok. Bármiért lehet rajta, nem feltétlen jelenti azt, hogy a szerelmétől kapta... lehet csak tetszik neki a gyűrű és szereti viselni, közben olyan magányos mint a yeti a hóban.

Nagyon jó dolog a házasság - szerződéssel.

Akkor mindenki azt kapja meg egy esetleges válás esetén, amit beletett.

"Meg az jutott még eszembe, hogyha már ennyire undorodtok a jogi dolgoktól, akkor az okmányirodában is fanyalogtok, mikor személyit kell csináltatni?"

Az, hogy a személyazonosságodat igazolnod kell, nem egyenlő azzal, hogy papírt szerzel arról, hogy szeretsz valakit. Az előbbi csak és kizárólag jogilag fontos. Az utóbbinál nem biztos, hogy mindenkinek egy kapcsolat beérését jelenti a házasság, vagy nem vallásos, vagy ezeregy ÉRZELMI oka lehet.

Ha elém áll két pár, egy házas és egy nem-házas, és azt mondják, teljes szívükből szeretik egymást, készséggel elhiszem. Nem hiszem azt, hogy különbség van a szerelmük között. Ha a rendőr igazoltat két embert, és mindketten Horváth Géza néven mutatkoznak be, annak fogja elhinni, hogy ő H.G., aki a személyi felmutatásával igazolni tudja.

(Nem tudom szájbarágósabban leírni, kétségeim vannak afelől, hogy megérted, amiről beszélek, mert a példád elég súlyos logikai hiányosságokra vall a gondolatmenetedben.)

Kései Sirató: nem, az oldalon fellelhető kommentjeid alapján a leghalványabb gyanúja sem merült fel bennem annak, hogy te bárminek is a szakértője vagy.

Régen ha egy férfi és egy nő csak úgy összeálltak, a kapcsolatot ágyasságnak, máskor pedig vadházasságnak hívták - őszintébbek voltak az emberek. Ma élettársi kapcsolatnak hívjuk a törvénytelen összeköltözést. Aki átlát a posztmodern szövegelésen, az előtt világos, hogy az élet szó idekeverése füllentés, hiszen a dolog lényege éppen az életre szóló elkötelezettség hiánya: addig tart, amíg jó.

Az élettársi kapcsolat majdnem házasság. A „majdnem” jelzőhöz az a megjegyzésem, hogy aki majdnem átment a vizsgán, az megbukott. A „majdnem-házasság” pszichológiai háttere sokszor a bizalomhiány. Ha a bizalom meglenne, megházasodnának, viszont ezzel folyamatosan fenntartanak maguknak egy menekülési útvonalat, amerre bármikor elmehetnek kötelezettség nélkül. Azt hiszem ez elég kontrasztos különbség.

Ezenkívül nagy fokú igénytelenség belemenni úgy egy kapcsolatba, hogy tudod, a másik azért nem vesz el, mert nem te vagy az igazi, ha nehézségeid támadnak, akkor inkább lelép, nem számíthatsz rá. Vannak jó házasságok, az enyém is ilyen, sokan irigyelnek, mások hitetlenkednek, mi imádjuk egymást, össze is házasodtunk, na nem a ruha meg a tánc miatt, hanem azért, hogy így viágos legyen a helyzet és egyikünk se akar elválni, közös hobbink van, közös céljaink és a házasság számunkra jó dolog.

56-os Élettárs,tehát az életed társa,tehát a mindennapjaid társa,nem? Pontos megfogalmazás.

Mennyivel könnyebb egy több éves élettársi kapcsolatból kilépni,ahol van közös ház ,gyerekek,mint egy házasságból? Mind a kettőnél elég ha fogod magad és elköltözöl,csak éppen házasságban ezt még tovább bonyolítja a rendszer egy válóperrel.Gondolod a papírnak van visszatartó ereje,ha teljesen megomlott a kapcsolat? Gondolod mondjuk a férjed azért nem fog elhagyni,mert papírja van arról,hogy együtt éltek? Hidd el ebből a szempontból teljesen mindegy,hogy házasok vagytok-e vagy sem.