Szerintetek ez így normális?

Annyira utálom ezt a felfogást, hogy pont akkor legyél "menő" meg önmagad, amikor kb. senki vagy, mert a szüleid tartanak el. És amikor meg szabad vagy, akkor nyald le a hajad, és legyél "normális".

28 évesen is rendszeresen teszek színes tincseket a hajamba, szeretem a Mötley Crüe-t és Lady Gagát is. Eljutottam arra a pontra, hogy leszarom, ki mit gondol. Nem élhetem le az egész életemet görcsölve, hogy valaki beszól. Te se tedd. Ez vagy te. Minél természetesebben viseled magad, annál kevésbé szólnak be.

Hidd el, felnőttként is az lesz, hogy nagyon sok ember akkor érzi jól magát, ha téged földbe tapos, de ne hagyd magad. Amíg másokat nem bántasz, senkinek nincs joga ahhoz, hogy aláássa az önbizalmadat.

Én is ilyesmi helyzetben vagyok, de én nem titkolok semmit :D

Kb. egy éve költöztünk, apumhoz hétvégén járok. Azóta a szöges ellentétemmé változtam. Akkor kis visszahúzódó, nyomi otthonülő rocker voltam, kövér, maga a megtestesült pesszimizmus. Azóta fogytam majdnem 20 kilót, edzek, figyelek magamra, sminkelek, körmöt festek, bulizni járok, pasizok, barátkozok, tuctuc zenét és rapet (is) hallgatok. Azért a rockot soha senki nem fogja kiölni belőlem!!! :D Szóval most olyan vagyok, mint akiket utáltam, és amilyen soha nem akartam lenni. De nekem így jobb, sokkal jobban érzem magam.

De nem titkolok semmit apum elől, úgyis kiderülne. Meg ő nem nagyon foglalkozik ilyenekkel. Többet mondja azóta, hogy szép vagyok. A bulikba is eljön értem, nem nagyon volt gond soha. Mondjuk nem szoktam részletezni semmit se.

16/L

Egyetértek a harmadikkal.

Nem is értem, miért gondolja valaki, hogy tiniként kell különbözni másoktól. Szerintem mindig legyünk önmagunk, ha mindenkivel szembemegyünk olyan dolgokban, amik a magánügyünk, akkor is :)

A zenei stílus sem korfüggő, nekem valószínűleg 100 évesen is be fog jönni a jó s nekem tetsző metál s addigra sem fogok felnőni, mire jó az? :)

Igen, normális, hogy az ember ízlése változik, főleg ifjan, de később is lazán megtörténhet.