Mit tegyünk? Zavar minket.

Sajnos az én nagymamám is ilyen, ettől függetlenül nagyon szeretem őt, de sokszor tényleg bosszantó tud lenni. A különbség annyi, hogy az én mamám nem turkál, de folyton kérdezősködik, nagyon intim kérdéseket szokott feltenni, és leskelődik is (ablakon rendre). Mi ezt úgy orvsoljuk, hogy egyre több dologba igyekszünk őt is bevonni, tehát nem tekintjük "öregnek", mint aki már kilóg a sorból. Nem azt jelenti, hogy mindent elmondok neki, de sok mindent, így ő úgy érzi, hogy nincs titok, vagy sokszor kérdezem én is őt olyanról, amivel kicsit feszegetem a határokat, akkor általában, megérti mi az a privát szféra:) Türelmesnek kell lenni az idősekkel, gondolj arra, hogy ő nevelte fel apukádat, rád is vigyázott, amig kicsi voltál, most ti vigyáztok őrá, ez így van rendjén:) Amig kicsi voltál nálatok se csavarták fel a rádiót, amig alszol stb... kicsit légy türelmesebb. Persze érthető, hogy megvisel, mindenkit megvisel az öregedés látványa, hiszen a szeretett személy, aki valaha életerős volt, előtted válik, egyre esetlenebbé, és végig ott van a tudat, hogy nemsokára meg fog halni...

Addig örülj, amig van nagymamád, én már az egyiket elvesztettem, mostmeg úgy néz ki a papám készül itthagyni minket. Hidd el ez sablonszövegnek tűnik, de így van.

Azt tehetitek amit minden normális család tesz, ápoljátok, engeditek hogy része/részese legyen az életeteknek, igy nagyságrendekkel jobb lesz a helyzet mindannyiótok számára.

Nem szabad elfelejtenetek ogy az az ember aki most a fura életével zavar benneteket az 20 éven keresztül nevelte az édesapádat, mikor őt kellett pelenkázni akkor neki eszébe sem jutott feltenni ezt a kérdést.

Ez az idő sajnos édesanyád életében is elérkezik és majd neked kell kell ezt úgy feldolgoznod, mint most apukádnak és anyukádnak. Meggyözödésem hogy akkor ott majd helyesen fogod kezelni a helyzetet.