Újra "házasodni"? Valaki csinált már ilyet? Esetleg ötlet?

Ez nagyon aranyos gondolat. Én úgy kezdenék hozzá a szervezéshez, mint egy igazi lagzi esetében. Felhívnám az anyakönyvvezetőt, és megkérdezném, ilyenkor mi a szokás. Aztán lefoglalnám az időpontot. Keresnék helyszínt, és azt is lefoglalnám az adott időpontra. Összeállítanám a meghívottak listáját (kell egy szép meghívó az alkalomra, akár ti is csinálhatjátok kézzel), a többi pedig egyéni igényeitektől függ (legyen-e vacsora, zene...stb.) Egy fotóst azért mindenképpen hívnék.

Sok sikert!!

Az rendben van, hogy jelképes, de attól még az anyakönyvvezető jelképesen egy ceremónia keretében összeadhatja őket, legfeljebb nem az anyakönyvben írnak alá, hanem egy szép emléklapot kapnak.

Például Székesfehérváron a Hiemer-házban lehet a babáknak névadó ceremóniát tartani, ha valaki nem akarja őket megkeresztelni. A szertartást is anyakönyvvezető végzi, emléklap készül, de az egészben semmi hivatalos nincs. Egy szép ceremónia és kész.

Szerintem egy telefonhívást megér. Akár azt is meg lehet beszélni vele, (a munkakörén belül nem megoldható) hogy szabadidejében, némi tiszteletdíj ellenében tartson egy szép ceremóniát, még ha nem is hivatalos.

Itt az ünnepségen van a hangsúly, mert az kimaradt a kérdező szüleinek életéből.

Én mindenképpen támogatnám ezt az ötletet. Ragadjanak meg minden lehetőséget, hogy örülhessenek egymásnak, hogy kissé kiemelhessék magukat a hétköznapok szürkeségből.

Anyukám már évekkel előtte tervezgette az aranylakodalmát, sokszor bosszantott is, hogy mire föl, hát mit kell ezen ennyit agyalni. De idővel rájöttem, hogy a tervezgetés legalább akkora öröm, mint maga az esemény.

Mindenképpen jó lenne kerek évszámot megvárni 20-30-40...stb, esetleg a 25, mint ezüstlakodalom, nem tudom melyikhez vannak közelebb. De igazából annak is van sármja, ha pl. a 38. házasságkötésük alkalmával megújítják a fogadalmukat. Meghökkentő, miért a 38.??? De miért is ne????

Kellene érdeklődni az anyakönyvi hivatalban, hogy ilyenkor mi a teendő, lehet kérni szertartásvezetőt, aki bármilyen családi alkalmat ünnepélyesebbé tud tenni, ott az anyakönyvi hivatalban, ha az anyakönyvvezető nem vállal ilyent. Nincs olyan, hogy előbb el kell válniuk, ez a fogadalmuk megerősítése. A templomban is lehet kérni az eskű megerősítését áldással. Szüleimnek is így volt, a templomban. (nagyon aranyosak voltak a barátaik, a templomból kifelé jövet megszórták őket rizzsel, volt sivalkodás és nevetés) Utána a közeli étteremben volt a vacsora, családtagok, rokonok és barátok voltak jelen, kb.25-30 fő. Meghívó és a dekoráció sötétbordó-krém volt, sok sok vörösrózsával, gyertyákkal.Még az autó is föl volt virágozva egy hatalmas 50-es is volt az orrára ragasztva, és csak azéert nem dudáltuk végig az utat, mert apukám nem engedte. (Anyunak bejött volna) Mikor megérkeztek az étterembe, a pincérek lekapcsolták a villanyt és csak a gyertyák égtek és a Gyertyafény keringő szólt. A zenéket előre összeválogattuk, cd-ről ment, természetesen a kedvenceikből, tematikusan, ügyelve, hogy a vacsora alatt ne tánczenék szóljanak

Gyönyörű volt, és nagyon boldogok voltak. Mindnyájan, akik részesei lehettünk ennek:)

Csináljátok meg!!! Akár hány éve élnek együtt, megérdemlik az a külön figyelmet, ami ilyenkor rájuk irányul!!!! Drukkolok!

"Akár azt is meg lehet beszélni vele, (a munkakörén belül nem megoldható) hogy szabadidejében, némi tiszteletdíj ellenében tartson egy szép ceremóniát, még ha nem is hivatalos."

Na de a munkaidején kívül ő mit tehet? Akkor már csak "Rózsi néni", egy vadidegen ember.

Ezt arra írtam, hogy hivatalosan, mint anyakönyvvezető már nem biztos, hogy össze tudja őket adni, mivel már házasok.

De mint "Rózsa néni" is le tudja vezetni ugyanazt a szép ceremóniát, csak az a rész marad ki, hogy aláírnak a hivatalos anyakönyvben. Szóval a kérdező szülei számára fontos részt meg lehet tartani. És persze utána a bulit a családdal, barátokkal.