Miért van az, tényleg úgy van-e, hogy a szegény, alacsony végzettségű szülök gyerekei is szegények és alacsony végzettségűek lesznek?

az én szüleim is szakmunkasok, de vannak olyan intelligensek, hogy tamogatnak a tanulasban, hogy nekem jobb életem legyen. hamarosan mérnök leszek, úgyhogy szerintem sikerült nekik. a csaladban kb senkinek nincs diplomaja. de szerintem ez nem is baj, a lényeg, hogyha akar valaki tanulni, van lehetősége legalább 18 eves koraig. nem kell mar a mezore menni kapalni suli után, nincs más dolgunk mint tanulni. es ha valaki tett egy jó érettségit, nyelvvizsgat, az jelentkezhet több év múlva is egyetemre, hogyha az anyagiak nem engedik rögtön. szerintem csak kifogás, hogy az anyagiak miatt nem tanult tovább valaki. allamin vagyok, minimalis költségek vannak így. meg persze amikor tudok elmegyek diakmelora, meg a szuleim is tamogatnak a lakhatasban.

a kerdesben leirt feltetelezes is szánalmas, de az még elszomoritobb, hogy aki szakmunkas az biztos alkesz is...

szerintem mindenki a maga szerencsejenek a kovacsa, es elég undorító dolog a szülőkre mutogatni, hogy nem tanulhattam tovább.. persze ezt általában olyan mondja aki 2es,3as érettségiket rakott, ha rakott egyáltalán...

udv

Az én anyukám kitört ebből. Gyerekként volt, hogy lopni kényszerült (almát, kenyeret), előfordult, hogy mezítláb ment iskolába, stb.

Aztán elvégezte az orvosi egyetemet és most főorvosként dolgozik a munkahelyén.

Nem olyan magas beosztás, mint amikor arról beszélünk, hogy valaki pénzügyi vezérigazgató egy cégnél, de elég jól megélt belőle és szép életünk volt/van.

Azért ezt a kérdést nem lehet ennyire leegyszerűsíteni.

(a statisztikákkal mindig ez a baj)

Az iskolai végzettség mellett még befolyásoló tényezők az intelligencia és a környezeti hatások is. Egy alapvetően intelligens ember, hiába alacsony is a végzettsége, még kitaníttathatja a gyerekeit, mert a 8 általános ellenére még belátja, hogy egyetemi végzettséggel jobban fog boldogulni, illetve hiába lát otthon rossz példát valaki, ha a környezetében látott pozitív példák vagy a környezetében élő emberek még elültethetik benne a kitörés iránti vágyat.

A baj ott kezdődik, amikor az alacsony végzettség, alacsony intelligenciával és beszűkült környezettel párosul.

Ez egy érdekes kérdés. Apukám 8 osztályt végzett, anyumnak szakmája és érettségije van. Mindig is keményen dolgoztak.

Hárman vagyunk testvérek. A legidősebb nővéremet szigorúan fogták, hogy tanuljon. (nagyon jó eredményei is lettek, és érettségit és angolból-németből nyelvvizsgát szerzett) De nem találta a helyét, mindenért a szüleinket okolta. Ezután a szüleim engem és a középső nővéremet gyakorlatilag "szélnek" eresztették.

A középső nővérem hozzáment az első barátjához 18 évesen és sorban érkeztek a gyerekek. (Érettségit nem szerzett)

Mély szegénységben élnek a férjével, gyakorlatilag csak a gyerekek után járó pénzekből tartják fenn magukat. Én nagyon aggódom, hogy a gyerekeik mihez fognak tudni kezdeni. Okos, értelmes gyerekek de nővéremék még annyit se tudnak megadni nekik, mint anno a szüleink nekünk. Azt mondanom sem kell, hogy nővéremnek sosem volt még munkahelye (10 éve otthon van a gyerekekkel), a férje pedig alkalmi munkákat vállal csak (de abban se szakad meg túlságosan)

Engem semmivel sem motiváltak a szüleim, ha tanultam tanultam, ha nem hát nem, nekik mindegy volt. Én ki akartam törni ebből. Érettségit szereztem, de anyagilag semmiben sem tudtak támogatni. Az akkori barátommal költöztem el Pestre érettségi után és szerencsére hamar munkám is lett. Most évekkel később munka mellett elkezdtem az egyetemet és nyelvvizsgám lett. Ha végzek akkor én leszek az első diplomás a közeli családban.

Szóval szerintem nem teljesen a szülőkön múlik, hogy milyenek lesznek a gyerekek.