Nem búcsuztam el a nagymamámtól, pedig lett volna rá esélyem. Azóta ezt nem tudom feldolgozni. A temetésen is ott voltam, de nem tudom feldolgozni, hogy meghalt. Egyre jobban hiányzik. Van aki ugyanezt érzi vagy érezte?
Figyelt kérdés
Csütörtökön még bemehettem volna a kórházba, de nem tudom, hogy miért, de nem tettem. ( nem volt erőm hozzá, vagy egyszerüen nem akartam felfogni, hogy ő halálos beteg ). Pedig tudtam, hogy meg fog halni, mert az orvos már tudatta velünk, hogy napjai vannak hátra. Ezt sajnos nem tudom azóta sem feldolgozni. Van valaki aki ugyanezt érzete már vagy érzi?2010. márc. 4. 18:48
11/14 anonim válasza:
Szia!!Nagyon sajnállak téged és átérzem amit érzel most.
Én is igy jártam sajnos,ami miatt nagyon szégyellem magamat.A nagymamám nagyon beteg volt, a nagynéném ápolta.mindennap lementem beszélgettem vele, ettetem (3Xszor kapott agyvérzést és lebénult.)mindig mosolygott rám.De aznap mikor eltávozott tölünk nem mentem be hozzá,csak a nagynénémmel beszélgettem.Hazaértem és ugy kb. 2-2,5óra mulva értesítettek hogy meghalt.Ha erre gondolok azóta is nagyon fáj.Mindig törödtem vele csak aznap nem és kínoz a lelkiismeret azóta is.):):
12/14 A kérdező kommentje:
Nemtudom, hogy valaha meg-e tudom magamnak bocsátani. Most már nagyon hiányzik. De a temetőbe se mentem ki azóta. Egyszer vele leszek majd.
2010. márc. 12. 16:19
13/14 anonim válasza:
Én is hasonló helyzetben voltam mint te. Nagymamám másfél éve halt meg, előtte kb egy éven keresztül nem tudott az ágyból felkelni. Fiatal vagyok, nem gondoltam bele abba, hogy bármikor meghalhat. Reménykedtem. Mikor már tényleg nagyon rosszul volt, elmehettem volna hozzá, de nem tettem meg, féltem hogy olyan állapotban kell őt látnom, akit a családból szinte a legjobban szerettem. Utána pár héttel meghalt. Szüleim pár órával azelőtt leutaztak hozzá, de akkor nem szóltak már nekem. Csak mikor meghalt. Nekem elég rossz volt az is, hogy nem búcsúztam el tőle, de azóta szüleim is párszor már felhozták nekem, hogy igenis legyen lelkiismeret-furdalásom. Pedig ezt nem kellett volna. Hidd el, az idő enyhíti a fájdalmat. Ha én tehetném, minden hétvégén kimennék hozzá, és beszélnék hozzá a temetőben. Apukám is nemrég halt meg, tőle el tudtam búcsúzni, de már csak úgy, hogy gépek tartották életben, nem is volt magánál...
14/14 anonim válasza:
Szia! Fogadd őszinte részvétem!!!! Nekem is a mamám halt meg, ebben a hónapban temettük:( Én sem tudtam elbúcsúzni, ráadásul az a rossz, hogy nem magam miatt, hanem ki vagyok szolgáltatva a könyeztemnek, ugyanis nemlátó vagyok (beszélő számítógéppel írok, ne lepdj meg.) Szóval nemlátó vagyok és amiatt nem vitt anyukám a kórházba, ezzel indokolta: "Nálküled gyorsabban megjárom a z utat!" Na mondom, kösz... Tudata anyukám is, hogy a mamának már napjai vannak csak és mégsem vitt be!!!! Egyszer vitt vsak be, akkor megfoghattam a kezét és váltottunk pár szót, már amennyire tudott beszélni szegény:( 2 hónapig volt kórházban, nem egyszer újraélesztették, mégsem adott esélyt anyukám, hogy elbúcsúzzak Tőle! Engem is kínoz a bűntudat... A temetésre sem vittek el!!!! Az volt az indok, hogy velem nehzezebb közlekedni... (Pedig nem, mert ha fogják a kezem, akkor magabiztosan megyek, nem hátráltattom a kísérőmet.9 Szóval a kérdeésedre válaszolva: igen, van aki ugyanúgy érez, mint Te:( Kívánom, hogy meg tudj bocsájtani magadnak és megnyugodjon a lelkde, már amennyire ilyen esetben meg lehet nyugodni... Vivi, 19
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!