Hogy lehet ezt megoldani a gyakorlatban? Jól jönne pár tipp!
Egyelőre még nagyon is csak a tervezgetés szintjén vagyok, de tervezgetni nagyon szeretek. 24 éves lány vagyok, férjhezmenés és családalapítás előtt állok. Úgy beszéltük meg, hogy kb 5-6 gyereket szeretnénk, de a 7-től sem riadunk vissza. Nagycsaládot szeretnénk, a barátaink közül sokan 8-9 gyerekes családban nőttek fel. Mivel a páromnak csak 1 tesója van, nekem meg egy se, mindketten gyereksereget szeretnénk, persze aztán úgyis úgy lesz, ahogy lesz, ezek csak tervek. Függ az anyagiaktól, az egészségünktől, sok mindentől.
Nos, a tervezgetésem a következő helyen akadt el: úgy néz ki, hogy ahol lakhatunk, az egy 3 szoba+étkezős lakás lesz.
Hogyan lehetne azt beosztani? Egy szoba, a legkisebb értelemszerűen kell nekünk, az lenne a mi hálónk. A másik szoba picit nagyobb, de az egy légterű az étkezővel, azt szántam eredetileg nappalinak, könyvekkel, tévével, vendégfogadó sarokkal (kanapé, dohányzóasztal), de ennyi gyermeknek, mint amennyit mi tervezünk, nem lesz elég a harmadik szoba, bármilyen nagy is (az a legnagyobb szoba).
Mivel gondolom, hogy jönnének vegyesen a gyerekek, fiú-lányok, egy idő után főleg rossz lenne nekik egy halomban. Magamról tudom, mert én egy kétszobásban nőttem fel, és anyué volt az egyik szoba, enyém a másik, de a vendégek soha nem az ő szobájába mentek, hanem az enyémbe, így én voltam örökké átjáróház, még betegen is fel kellett kelnem az ágyból és átengedni az ágyamat a vendégeknek. Baromi rossz volt, hogy nem volt soha egy saját sarkom.
Nos, ezt megelőzendő el se tudom képzelni, hogy hogyan osszam be a szobákat. Ha nem lenne nappali, akkor lehetne egy fiú- és egy lányszoba talán, de az egyik csapatnak soha nem lenne külön szférája, úgy lenne, mint én annak idején, mert az étkezés folyamatosan menne az étkezőben, és mondom, az a szoba teljesen egylégterű az étkezővel.
Tudom, hogy nőttek már fel többen is egy szobában, szülőkkel együtt is, és ezért nem is tartom olyan nagy problémának ezt a kérdést, félre ne értsétek. Csak saját magamból kiindulva szeretném, ha mindenkinek meglehetne a saját szférája később.
Tudtok nekem erre vonatkozóan pár tippet adni? Nagyon megköszönném.
Szerintem az elején még elfértek abban is, amiről most szó van. Minek megtervezni már most, mi lesz 10 év múlva? Nem is biztos, hogy 10 év múlva lesz 6 különböző kisember, 2 lány és 4 fiú, vagy egy ikerpár, 2 lány, 2 fiú... Addig, míg nem lesz konkrétan 5-6 gyereketek, elfértek úgy is, hogy emeletes ágyak, és fiúk-lányok vegyesen. Én is úgy nőttem fel: 2 idősebb bátyámnak volt közös szobája, legfiatalabb bátyámmal pedig egy szobában laktunk, és 10 éves elmúltam, h külön szobát kaptunk.
Szóval akár emeletes ággyal, akár gipszkartonnal is megoldhatod a kérdést, egy időre. Aztán ráértek költözködni pár év múlva is :)
Terasz nincs, mert ez az első emelet, de még csak erkély sincs. A konyha kicsi ahhoz, hogy ott együnk, tehát kell az étkező is sajnos. Pedig még azt lehetett volna elvenni.
Még arra gondoltam, hogy valahogy el kellene választani mégiscsak a középső szobát az étkezőtől, de mivel az étkező se nagy, így akkor meg nappali nem lenne, de még az a legkisebb baj.
Aztán mivel a 2 szoba se sok, lehetne felezgetni valamivel, ez jó ötlet, köszönöm.
Más lakást sajnos nem tudunk nézni, erre van a legnagyobb reményünk (hála Istennek ezért is, teszem hozzá).
Nem galériázható, mert normál belmagasság.
Hitelt én sem vennék fel.Aki azt írta,hogy ha szétmentek,akkor ki kell fizetni a másikat,az nem igazán tájékozott az ilyen dolgokban.Semki nem köteles eladni a tulajdonában levő ingatlant,még akkor sem,ha annak rajta kívül még több tulajdonosa is van.Ebben az esetben a Bírósághoz lehet fordulni,és több éves pereskedés után születik ítélet.Nagyon sok válásnál a vagyonmegosztás évekig húzódik,mert senkit nem lehet arra kényszeríteni,hogy anyagilag rosszabb helyzetbe hozza magát.
Ha közösen vesztek lakást,azon hitel és jelzálog van ,különválás esetén nagyon nehéz lesz az elszámolás.Még akkor is,ha mindent okmányokkal tudtok bizonyítani.
A vásárlást és a hitelt nagyon gondold meg.Szép a szerelem és a bizalom,de az élet nem mindig igazolja ezt.
Ezt értem, és köszönöm, de valahogy csak férjhez kell menni, és valahogy csak családot kellene alapítani.
Amúgy az én szüleim is elváltak, már nagyon régen, és valóban baromi hosszú ideig tartott a pereskedés, de ha az elején is ettől félt volna, én sem születek meg. Valamit muszáj csinálni, ez az élet rendje.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!