Hisztek abban, hogy a gyerekünk apukájával akár újra lehetne kezdeni?

van egy 2 és fél éves kisfiunk.sajnos különmentünk 5 hónapja,de jóban vagyunk nagyon,bármikor jöhet a kicsihez,és én is viszem neki( 1000kmre lakik az apa,mivel nem magyar).az ,hogy miért mentünk külön...mind a ketten követtünk el hibákat,én is. de a legvégső ami betette a kaput,az ő hülyesége volt sajnos.szerettük egymást nagyon,és sírva mentünk külön,mondván ,hogy jobb lesz ez így,a kontakt maradjon jó..ezzel sincs semmi baj..de most kezdett rájönni,hogy elvesztette a családját és hogy mennyire hiányzunk neki..változtat az életén is (azon a problémán ami miatt külön mentünk..)

a kérdésem az,hogy ki mennyire hisz ilyen helyzetben abban,hogy valami megjavulhat?illetve hogy működhet így..hogy különmentünk,de van a kisfiunk.én borzalmasan család centrikus vagyok..és nehezen dolgoztam fel hogy különmentünk..nehéz volt újra lassan egyenesbe tenni az életemet a kicsivel..és most újra kezdené..ki hogy csinálná?volt már valaki ilyen helyzetben?