Hisztek abban, hogy a gyerekünk apukájával akár újra lehetne kezdeni?
van egy 2 és fél éves kisfiunk.sajnos különmentünk 5 hónapja,de jóban vagyunk nagyon,bármikor jöhet a kicsihez,és én is viszem neki( 1000kmre lakik az apa,mivel nem magyar).az ,hogy miért mentünk külön...mind a ketten követtünk el hibákat,én is. de a legvégső ami betette a kaput,az ő hülyesége volt sajnos.szerettük egymást nagyon,és sírva mentünk külön,mondván ,hogy jobb lesz ez így,a kontakt maradjon jó..ezzel sincs semmi baj..de most kezdett rájönni,hogy elvesztette a családját és hogy mennyire hiányzunk neki..változtat az életén is (azon a problémán ami miatt külön mentünk..)
a kérdésem az,hogy ki mennyire hisz ilyen helyzetben abban,hogy valami megjavulhat?illetve hogy működhet így..hogy különmentünk,de van a kisfiunk.én borzalmasan család centrikus vagyok..és nehezen dolgoztam fel hogy különmentünk..nehéz volt újra lassan egyenesbe tenni az életemet a kicsivel..és most újra kezdené..ki hogy csinálná?volt már valaki ilyen helyzetben?
Szerintem nincs recept! Mindenkinel mashogy mukodik. Van arra is pelda, hogy soha nem tudnanak mar egyutt elni, es van olyan csalad is akik kulonmentek es ez tett jot a kapcsolatnak. Utana megbecsultek egymast, atertekeltek a dolgokat. Szerintem nagyon egyenfuggo!
Remelem ti ujbol egy csalad lesztek, es eltek boldogan!
Szia!
Nagybattyam felesege nem akarta meghivni az apjat az eskuvojukre mert a szulei mar evek ota kulon eltek es felt h az anyja mit szolna ha az apa is ott lenne az eskuvon.
Vegulis a volegeny annyukaja(a nagymamam) radumalta h hivja meg megis.
A lagziba aztan megint osszejottek es egyutt eltek addig amig a neni meghalt tavaly.
Latod,vannak jo peldak is.Sajnos persze rosszak is.
Szerintem a gyermek miatt elgondolkozhatnal a dolgon,a gyereknek szuksege van mindket szulojere egyforman.
Csak ennyit tudok mondani mert bovebben nem fejtetted ki azt a "vegso dolgot" amit apuka tett,ami remelem nem nagyon durva!?
Szerintem:
öszinte legyel magadhoz, ha ezt mastol meg kell kerdezni, vagy legalabbis tanacsot kerni, akkor van ertelme?
Ha akkor nem vette eszre hogy a csaladja vagytok, akkor hiaba minden. Es ha nem azonnal jön az erzes hogy igen probaljuk meg persze dragam.... akkor ott bibi van es felesleges az erölködes. de egyet ertek azzal, hogy mindenkinel mashogy müködik mindenki mas, a gyerek miatt nagyon fontold meg es ö legyen az elsö-jobb ha külön vagytok es joban, mintha együtt marakodva. Es akarhogy döntesz az legyen a te sajat kis döntesed, amit kesöbb is fel tudsz vallalni.
Ajánlom Csernus Imre könyveit: "A Nő", és "A Férfi" :)
Esküszöm mióta elolvastam őket másképp tekintek a világra.
Én is ajánlom, hogy olvasd el, alkoss egy SAJÁT véleményt és NE higgy el mindent:P :)
Ha nem nagyon súlyos a probléma akkor én adnék egy lehetőséget a változásra, DE NEM A GYEREK MIATT! A gyereknek úgyis eleve rossz, ha olyan szülők közt nő fel akik naphosszat "ölik" egymást.
HA valóban szeretitek egymást és átgondoltátok, adjatok egy esélyt MAGATOKNAK, de ha nem működik akkor ne erőltessétek!
Elöször azt döntsd el, hogy a legvégsö hülyeséget el tudod-e felejteni, illetve megbocsájtani. HA ez megy és úgy látod, hogy a férjed megkomolyodott, ami a családót illeti, meg te is szereted még, akkor próbáljátik meg, mert mindenkinek az lenne a jobb, ha együtt élnétek. De ebben azért az is benne van, hogy ha mégsem sikerül, akkor utána még rosszabb lesz újra különmenni.
CSAK a gyerek miatt ne kezdj újra, viszont én adnék még egy esélyt az apukának.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!