Mit tegyek, hogy anyám megértse, hogy le akarok szokni a cigiről?

Úristen! Azért az előző nagyon durva.

"Te lány, itt konkrétan arról van szó, hogy más a te korodban összetenné kezét-lábát, ha a szülei jó szemmel néznék a dohányzását:"

Amelyik szülő jó szemmel nézi a gyermeke dohányzását, az az én szememben nagyon a béka feneke alatt van. Pláne, hogy besértődik ha a gyereke le akar szokni!

Hát a k*rva anyját, már bocsi! Nehogy ki menj vele, legalább egy embernek megjött az esze a családodban.

A szülők meg nem véletlenül nem engedik a gyerekeiknek a dohányzást, nehogy már a végén ott tartsunk, hogy a dohányzás milyen jó, mert társaságformáló erő.

23:32-es.

Igen,nagy hulyeseget irtal.Raadasul kioktato hangnembe.

Kerdezo;sajnalom a helyzetet.Orulok h letudtad tenni a cigit hidd el ennek meg kesobb nagyon fogsz orulni.

Edesanyaddal pedig probalj meg kozos probramokat szervezni es erd el valahogy h ne csak akkor menjen ki a hazbol ha muszaly.

Mindenkinek, aki cseszegeti a kérdezőt: elég szomorú, ha az emberek csak azért vannak együtt, mert a dohányzásnak "összetartó ereje van". (Úgy látom, a hülyeségnek is.)

Mindenkinek joga van úgy mérgezni a saját testét (és viselni a következményeket), ahogy akarja, de másét nincs joga. És ugyebár a füst is ártalmas.

A kérdezőnek gratulálok, hogy leszokott. Szerintem egyelőre ne foglalkozz anyukáddal, majd megbékél. Csak addig tud duzzogni, amíg látja rajtad, hogy rosszul érzed magad emiatt. Ha látja rajtad, hogy ragaszkodsz az álláspontodhoz, be fogja látni, hogy saját magával szúr ki, ha nem áll veled szóba.

23:32 - Én nem akartam ennyi idősen dohányozni, és most se akarok, pedig nem vagyok sokkal idősebb a kérdezőnél. Ismerek egy régóta dohányzót, aki azt mondta, hogy bár ő dohányzik, de aki még nem kezdte el, az el se kezdje, nem ajánlja, ő sajnos már nem tudja lerakni, nincs hozzá ereje, pedig tudja, hogy rossz. A kérdező szerencsés. Az anyja meg - elnézést -, lusta, ha nem hajlandó kimozdulni a lakásból csak akkor, ha muszáj. Ha nem dohányozna, ez akkor se helyes viselkedés, és most még zsarolja is a lányát a durcizással ahelyett, hogy örülne, hogy a lányának volt lelkiereje letenni a bagót (ha neki már nincs).

Kérdező, ne figyelj anyukád morgásaira, hadd duzzogjon, mondd meg neki, hogy nem bántani akarod, te le akarsz szokni, és ebben ez nem segít. Beszélgess vele akkor, amikor bent van és nem füstöl, hogy lássa, nem azért nem szólsz hozzá, mert meg akarod sérteni, ha így se törik meg, akkor gyerekes és ez csak hiszti. Nagyon sajnálom, hogy anyukád így áll hozzá, de te nem engedhetsz a zsarolásának, mert akkor visszaszoksz, akkor meg jön azzal, hogy "én megmondtam". Állj ki magadért! Kitartást! Anyukád majd idővel rájön, hogy bután viselkedik, csak ne add fel akkor se, ha ez sokára lesz.

09:00 vagyok, még valami. Én ezt a módszert alkalmaztam anyukámnál, amikor kóros túlsúlya volt, és az élete múlt azon, hogy le tud-e fogyni vagy nem. Nem hagytam magam, és kirángattam itthonról, meg ha már sok volt a kaja, elvettem tőle a tányért. Tudom, hogy itthon kényelmesebb ücsörögni, de hiába a tornázási lehetőség, ha nem intenzív, és közben eszik, nem érdekelt, hogy hisztizett. 1 év alatt leadta a 30 kilót, és még él (50 éves), és megköszönte, hogy segítettem neki. Nem volt más út, ha feladom, mert megsajnálom, vagy mert rosszul esik, amiket mond (persze mind csak kifogás), lehet, hogy már nem élne.

Anyukád is csak kifogásokat keres. Nem dohányoztál mindig és akkor is beszélgettetek, gondolom, csak játszott veled, amikor kicsi voltál.