Mit tegyek, hogy anyám megértse, hogy le akarok szokni a cigiről?

Te lány, itt konkrétan arról van szó, hogy más a te korodban összetenné kezét-lábát, ha a szülei jó szemmel néznék a dohányzását, te meg a saját anyáddal, az ő engedélyével és az ő majdnemhogy biztatásával cigizhetsz/cigizhettél eddig. Meg aztán azt is gondolom, hogy nem tegnapelőtt kezdted, tehát kamaszkorodban, amikor más engedélyért pitizett a szüleinél, hogy cigizhessen, neked családi program volt. Tudod, más mit adott volna ezért? Szóval becsüld meg anyukádat, mert a cigizés ám nagy szertartás, összetartó erő, nem csupán füst! Sokkal több. És mindegy, hogy most egy káros szenvedélyről van szó, de olyanba vont bele anyukád, amit nem soknak engednek meg, és ő ezáltal még többet akar veled lenni. Ezt kell benne nagyon, de nagyon megbecsülnöd.

Nem tudom jobban kifejezni magam, remélem, érted.

Szóval menj ki vele arra a szerencsétlen erkélyre, mert az kell, hogy vele legyél, de nagyon gyorsan, amíg végképp meg nem haragszik, amíg azt nem hiszi, hogy már nem akarsz vele lenni. Neki az a szertartás hiányzik veled, és hidd el, vannak ilyen emberek, akiknek hiányoznak a megszokott dolgok. Onnan tudom, hogy én is ilyen vagyok. Aztán volt nekem is erős bagós párom, én nem dohányzom, de szívtam mellette én is, mint a gyárkémény. Nem azt mondom, hogy ezt csináld, de azt a pár percet kibírod. Pesten a belvárosban fél nap alatt az utcán több sz@rt szívsz be, mint azalatt az 5 perc alatt, na meg aztán ügyes legyél, könyökölj ki az erkélyen, nézz előre, mintha kifelé tekintgetnél, így anyukád is arrafelé fogja fújni, ahol a szabadba megy, és nem ott, ahol meg tud állni az erkélyen a füst.

Aztán idővel le is tudod szoktatni, finoman. Csak előbb érezze rajtad, hogy vele akarsz lenni, és lassan változtass a szokásokon, ne egyből, ne drasztikusan.

Remélem, tudtam segíteni, ezek pici apró trükkök.

24/L