Annyira tehetetlen és bizonytalan vagyok! Szakértői segítség kéne! Ti mit ajánlanátok?
15 éves lány vagyok. Az életemben sosem volt teljesen tökéletes minden. Az a problémám, hogy szerintem túlságosan alkalmazkodó vagyok.
Sosem voltam türelmes típus, sokszor ingerlékeny voltam, sértődős, valószínűleg azért, mert elég érzékeny lelkületű vagyok. Mostanság azt veszem észre, mintha kezdenék láthatatlanná válni mindenki számára. Az iskolában például a legjobb barátnőmmel már alig beszélgetünk, velem csak pár szót beszél, ha órán kérdezek tőle valamit, mondjuk mert nem értettem, akkor olyan kelletlen arckifejezéssel válaszol, és utána nyomban a másik oldalán ülő (szintén barátnőnk) lányhoz fordul, vele pl. ezek után nevetve cseveg. Pedig én voltam az, aki halomnyi bátorítással, órányi levelezéssel öntöttem belé pozitív "energiát", önbizalmat, mert egy srác tetszett neki, aki akkor észre sem vette őt. Rengeteg tanácsot adtam neki, teljesen természetesnek vettem, hogy esténként és napközben is ők lesznek az msn és az óraközi szüneteink témái. Nagyon letaglóz, hogy most olyan hideg velem... Mikor jobb kedve van, felderül az arca, és csacsog (velem is), de mikor rossz passzban van, akkor CSAK velem érezteti a közérzetét. Nemrég elkezdtünk egy iskolai házin dolgozni, csapatba osztottak, és vele kerültem egy "fedél alá". Észrevettem, hogy akármilyen ötletet adtam, azt senki még csak nem is reagálta le, mintha nem is hallották volna- pedig soha semmi olyat nem tettem, ami miatt így kellett volna viselkedniük. Ráadásul szerepeket osztottunk ki, és "azt hitték", hogy csak egy oszt. társunknak nincsen szerepe, ezért ő kapta meg, holott előtte pont arról beszélgettünk, hogy még kettőnknek kéne valami csipcsup kis feladat (a csaj a főszerepet kapta meg...). :/ Miért van ez? Mit kellene tennem, hogy ez megváltozzon? Sajnos az a baj, hogy kezdek beletörődni, a barátnőm fejével lehetetlen beszélni, azt hiszi, minden rendi, ő "nem vesz észre semmit a viselkedésében", ami kifogásolható lenne. Pedig én még azt is szótlanul tűrtem vagy egy hétig, mikor bunkó módon szófukar volt velem (tudom, csak azért, mert a srác nem jelentkezett nála...).
Sajnálom, hogy hosszú lett a szöveg, de nagyon fontos lenne segítséget kapnom. Kösziii ^^,
:S :)
Szia! Nem baj , ha hosszú lett!Én is voltam ilyen helyzetben. Volt egy lány a suliban, akivel nagyon jól összebarátkoztunk.Mindig segítettem neki, mindig jött hozzám, mikor megszorult, még kölcsön is adtam neki. De mikor meg én voltam bajban,(suliban) volt hogy nem védett meg, meg kinevetett. Ez nagyon rosszul esett. De most rólad van szó.Azt írtad, nem lehet beszélni a barátnőddel. Pedig azt kellene. De akkor, amikor látod, hogy egyedül van. Esetleg menj fel hozzá, és beszéld meg vele, hogy neked ez rosszul esik, és hiányzik a "régi" ő.Most valószínűleg megsértődött, mert az a fiú nem kereste a társaságát. Nyilván emiatt van az,hogy haragszik rád. De ilyenért megharagudni?Nyilvánvaló, hogy nem te vagy a hibás,hiszen mindig mellette voltál, ahogyan most is leírtad. Azért próbálj meg vele beszélni. Remélem megoldódik ez az ügy kettőtök között. Szurkolok!
Majd írj, hogy mi történt, sikerült-e beszélnetek, vagy valami változás történt-e!
Sziasztok!
Először is, nagyon-nagyon köszönöm a válaszaitokat! :)
"...a barátnőm fejével lehetetlen beszélni..." Nem hiába írtam! Már legalább kétszer el próbáltam neki mondani, hogy miért lehetnek ezek a dolgok, de ő passzívan viselkedett. Pedig ügyeltem rá, hogy meg ne sértődjön, és többször is mondtam, hogy én ezeket nem bántásból mondom, hanem mert engem zavar, és nem tudom, hogy mit kellene a változtatásért tenni. Hárított, azt mondta: "Én nem érzem, hogy megváltoztam volna." Szerinte minden rendi. Egy levelezés során azt írtam neki, hogy legközelebb majd más fogja a saját idejét arra pazarolni, hogy az ő ügyével foglalkozzon mindhiába. Már nagyon-nagyon bántott, hogy ilyen velem, és ezért odamondtam neki. Végeredmény? Még hidegebb és elutasítóbb lett. Csak két hét múlva, és csak azért lett barátságosabb, mert a srác küldött neki egy e-mailt. Persze újra a segítségemet kérte... És örültem, hogy talán megváltozik a jelleme, de nem... Bár igaz, hogy most normálisabban viselkedik, mint ezelőtt.
Amúgy nem bántana az, hogy a lelki szemetese vagyok, ha azokat újra lehet hasznosítani, és ha fordított esetben ő is 400%-osan mellettem áll. Persze nem úgy, hogy "Jó, segítettem neked, de foglalkozzunk már az én problémámmal is, hisz én is mindent beleadtam a tiédbe...!" Hanem úgy, hogy kimondatlanul is ott vagyok mellette, nem kell hangoztatni vagy kérni rá...
túlságosan alkalmazkodó vagyok.
Sosem voltam türelmes típus, sokszor ingerlékeny voltam, sértődős, valószínűleg azért, mert elég érzékeny lelkületű vagyok.
Ha valaki alkalmazkodó,akkor az türelmes,nem ingerlékeny.Erről ennyit.
A barátnődet hagyd,lehet kicsit túlszervezel mindent és hiába jók a tanácsaid,ha mellette "sok" vagy.
Ha fontos a barátsága,akkor várd meg amíg hozzád fordul,kérdezzen,keressen ő.
Ez az átnézés,amit többen is csinálnak ugyanerre utal.Néha várd meg amíg kérdeznek,lehet már unják hogy mindenre van ötleted(ebbe egy kis féltékenység is lehet)
Hagyj másokat is kibontakozni.Lehet,te sokkal kreatívabb vagy a többieknél,de egyetértünk abba,hogy mások is örülnének a sikerélménynek.
(az én lányom,aki kitűnő tanuló,azt mondta a tanárnéninek amikor kisiskolás volt,azért nem jelentkezik soha énekórán,hogy a többieket szólítsák fel biztosan.Mert azt a rossz tanulók is tudják)
Keress egy másik barátnőt. Biztos van az osztályban olyan fiu, vagy lány, akinek tudnál segíteni, aki örülne egy barátnak. Nem baj, he nem melletted ül. Sose fuss, az elmenni akaró után.
Van másik....
Köszönöm!
66%-os! Vagyis utolsó előtti válaszoló: az, hogy alkalmazkodó vagyok, nem azt jelenti, hogy nincsenek hibáim. Igenis, ingerlékeny, makacs, és türelmetlen vagyok, ha rossz napom van, de akkor is tudok alkalmazkodni. Egyébként jókat írtál, csak én nem úgy érzem, hogy ezzel lenne a gond. Azért zöld kéz, és köszi neked is!
Utolsó válaszolónak: Szia! Köszönöm! Igazad van, tényleg nem kellene utána futnom. Úgyhogy hagyom, hogy másokkal is barátkozzunk, beszélgessünk, nem fogok loholni utána, kicsit így én is szabadabb leszek. :)
Mindenkinek köszönöm!
(Mindenkinek zöld kezecske.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!