Normális, ha apám miatt nem akarok (még) jogsit?

Ne nyavajogj, hanem tedd le a jogsit.

Tapasztalat a 0-ból indul :)

4: ilyen nincs :)

Nyugodtan tedd le a jogsit, de ne hagyd hogy kihasználjanak. Nem vagy taxis!

Ha szeretnéd tedd le a jogsit (nem azért mert később már "nehezebben" menne, ez mese), de tényleg ne legyél ingyen sofőr.

Én amikor megismerkedtem a párommal nem régen előtte vettem meg a saját használt kocsimat, ergo akkortól tudtam tényleg tanulni és tapasztalatot szerezni.

Aztán mindig minden lehetőséget megragadtam, hogy vezessek, gyakorolhassak.

Na ezt jól ki is használta a párom, mert gyerekes hétvégente, mindig én hoztam-vittem a kölkét. (a párom csak ült mellettem, pedig neki is van jogsija)

Egy idő után már teljesen természetesnek vette az egészet.

Eleinte tűrtem, aztán volt hogy megjegyeztem, volt hogy abban az időben más programot szerveztem (mert nem lehetett vele normálisan megbeszélni), aztán egyszer annyira betelt a pohár hogy balhéztam vele nem kicsit emiatt.

A lényeg, hogy nagyon nehéz volt visszafordítani a dolgot.

Tehát csak emiatt ne lökd el magadtól a jogsi lehetőségét, de ne legyél senki ingyen sofőrje még ha érzelmileg zsarolnak akkor se!

Örülj neki, hogy jogsit csinálhatsz. Más emberek meg éheznek.

22 évesen,ha van rá lehetőséged és nincs jogsid,na az ciki.

#7, nem jogsikban merik az eletet...

kerdezo, ha neked nem kell akkor ne csinald meg, ennyi.

Ha csak apud miatt nem akarsz jogsit, de amúgy hasznát vennéd, akkor hülyeség nem megcsinálni most. én egy tizessel több voltam nálad, amikor csináltam, és nagyon nehezen ment, miközben láttam, hogy a kis csitrik könnyedén levizsgáznak.

De ha csak apud akarja a jogsit, te meg nem, akkor semmiképpen. vezetni csak úgy jó, ha örömödet leled benne, élvezed. Ehhez pedig kell egy olyan alap, hogy ne kényszerből ülj be a tanulóautóba.