Apám alkoholista, terrorizál, késsel fenyeget minket. El akarok menni otthonról, de anyát nem merem otthon hagyni magára! Mit csináljak? Kétségbe vagyok esve.

Nagyon nehéz a helyzeted, az biztos...

2.-nak: az ilyennek nincs józan pillanata, alkohol még dolgozik benne, de már lesi a következő kortyot...

3.-nak Rendőrökkel nem tudja elvitetni, csak ha vér folyik..

aztán másnap kiengedik, újabb ok a terrornak....

Nagyon-nagyon erőszak ellenes vagyok....

De az utolsó válaszolónak van igaza...Férfi vagy, ilyen állattól védd meg Anyádat, és önmagadat...

Mert ennek véget kell vetni...

Bárcsak lett volna bátyám....

Bárcsak lett volna fiam....

Minden jót kívánok Neked !!!

Ha 18 még nem múltál el, akkor kérj segítséget a megfelelő helyekről: osztályfőnök, iskolapszichológus, rendőrség, gyámhatóság - bárki jó.

Ha elmúltál 18, akkor fogd a betyárbútort és húzz el minél messzebb! Keress meg egy pszichológust, pucoltatsd ki a szemeteket, hogy te magsd ne válj később se olyanná, mint anyukád, se olyanná, mint apukád. Anyukád miatt pedig ne aggódj: nem a te dolgod megmenteni! Felnőtt ember, meg kell tudnia védeni magát, nem a gyerekének a dolga őt megvédeni!

(Még ezt leírom, bár nem leszek vele népszerű: sok nő intézi úgy a dolgait, hogy ő maga kergeti a férjét bele abba, hogy így viselkedik. Kihozza belőle az állatot, aztán nyavalyog, hogy valaki mentse meg. Ennek a játszmának az a valódi célja, hogy a gyerek ne válhasson le a családról és ne nőhessen fel.)

Nyugodtan költözz el ha teheted!Csak azért merem ezt nyugodt szívvel ajánlani mert én is ebben a cipőben jártam. Apám mióta az eszem tudom iszik, gyakran vert, leköpött, ordított velem mert szerinte egy szar vagyok. 10 éves voltam, kitünő tanuló, ilyen családi háttérrel. Mégis mindig ezt éreztette velem, hogy semmire sem vagyok jó.Mindig vártam majd anya megvéd, hiszen a gyereke vagyok és nagyon szeretem őt, miért ne szeretne engem. Egyik oriási veszekedés után elköltöztünk és az ÉN megtakarított pénzemből lakást béreltünk. Soha többé nem akartam hallani apámról.De aztán egyik nap mikor a suliból hazaértem, ott állt mindenki összepakolva, megyünk haza. Apa megváltozik. 2 hétig tartott a nagy szerelem anyámmal, aztán lassan minden kezdődött elölről.

Elköltöztem, saját családom lett, apám csak akkor kíváncsi rám, ha pénz kell.Rengeteget sírtam utánna, lelkiismeretfurdalásom volt, sajnáltam anyát, hogy ő ott maradt, cserben hagytam őt.Sok év telt el, mire rájöttem, nem én hagytam őt cserben, hanem ő engem, Ezt az életet választotta és nem törödött velem, nem érdekelte hogy tizenévesen senkim nem volt, csak a rengeteg veszekedés , verések. Elkerültek a barátok, mert ki jönne hozzánk, ha apám mindig részeg.Nem volt senkim és anyámra sem számíthattam, mert neki a részeg apám fontosabb volt mint én és a húgom. Sok idő volt mire ezt feldolgoztam.

Költözz el, ez a te választásod!!! Anyádnak is megvan a lehetősége, hogy változtasson az életén, gondolom te is segítenél neki ebben, de ezt úgy is ő dönti el. Nem menthetsz meg mindenkit ha nem akarja! Ő választotta apád mellett az életét, akkor élje. De Te ne tedd tönkre a tiédet. Ha van lehetőséged változtass, legfeljebb ő is észbekap. Ha nem legalább a te életed élhetőbb lesz, jónak nem mondanám mert ezzel sajna nem oldódik meg teljessen a dolog, de nyugodtabb leszel! Szorítok neked és hajrá, ne várj hogy jobb lesz mert nem lesz az!!!