Volt már veletek olyan, hogy muszáj volt olyan helyre költözni, ahová nem akartatok? Hogy bírtátok ki?

Valamilyen szinten hasonló helyzetben vagyok. 8 éve költöztem külföldre párommal. Nem azért, mert hú de szerettem volna külföldre költözni, csak épp ez tűnt a legjobb megoldásnak. Sok előnnyel járt. Több előnnyel, mint hátránnyal, de a hátrányokat nap mint nap szenvedem. Nincsenek barátaink, nincs senki, akive összejárhatnánk. Nincs itt a család, évente egyszer találkozunk velük. Nem tudok olyan kajákat enni, amikre vágyom. Nincs semmilyen segítségünk, magunkra vagyunk utalva. (Néha napján jó lenne egy nagyszülő:D)

Annyi a különbség, hogy mikor megtettük ezt a lépést, akkor még nem éreztem a hátrányait a kiköltözésnek, de nem kellett sok idő és elkezdtem érezni a súlyát.

Neked van esélyed rá, hogy valaha visszaköltözz arra a helyre, ahonnan el kell menned. Összeszeded anyagilag magad és visszamész.

Nekem nincs, ha nem akarok kitolni a gyerekeimmel.

Volt!Sokszor sajnos és sok-sok év szenvedés. De túléltem.

Nagyvárosban élek, itt alaphangon 1,5óra utazás, illetve 2 óra elmegy a szabadidőmből minimum egy nap a munka miatti utazás miatt. Ha hétvégén,vagy munka után még menni akarok valahova,akkor utána már tényleg szinte csak egy gyors zuhany és alvásra van idő.

Nem tudom milyen körülmények közé költötök, de a lényeg, hogy a lakás,amiben leszel komfortos és otthonos legyen számodra! Ha ez megvan,akkor mindegy milyen távolságok vannak, mert jó az a tudat, hogy legalább kényelmes és szép otthonod van.

Szörnyű, ha komfortnélküli, omladozó házban lakik az ember. Laktam ilyenben is,nagyon sok évig, és örültem, hogy elköltözhettem.

Koncentrálj arra, hogy ahova menni fogsz,abból hozd ki a legtöbbet.Kedvenc tárgyak,színek,textíliák, díszek bármi,ami neked tetszik,amiket szeretsz. Az, hogy barátokat szerezz a környéken pedig csakis rajtad áll. De 1-1 baráti találkozó miatt is hidd el érdemes lesz 1,5órát utazni :)