Miért kell szüleimnek úgy kezelniük mint egy kisgyereket?

Már kezd zavaró lenni, hogy engem szinte sosem engednek el szüleim sehova. Idén kezdtem el a középiskolát és azt mondták, hogy muszáj hogy jó jegyeim legyenek, tanuljak mindennap stb. Eddig csak pénteken engednek el, akkor is csak pár órára, ha nem jöttem haza időben, akkor le lettem tolva. Most már végképp nem engednek el, mert van néhány tantárgy, amiből javítanom kell. Ez tény, de szerintem nem azon a néhány órán múlik, amíg nem lennék itthon. Barátnőm is ezért szakított velem, mert ő sem bírta, hogy szüleim mindig határt szabtak nekem, hogy mikor, hova és kivel mehetek. Bp-ről sosem engednek el, pedig vannak barátaim akik vidéken laknak, és mindig ők jönnek hozzánk, az pedig szerintem nem olyan nagy gond hogy egyszer-kétszer én megyek el hozzájuk.

Egyszer volt, hogy osztálybulin többet ittam a kelleténél, amit azóta meg is bántam, de szüleim nem hiszik el, szóval már az osztálytársaimmal sem engednek el.

Próbáltam velük beszélni, hogy nem a középkorban élünk, nekem is kell egy kis szabadidő, de mindig én vagyok leszavazva, mert van jobb dolgom is, mint hülyeségeket csinálni.

Barátnőm miattuk szakított velem, néhány barátomnál témává vált, hogy mennyire gáz szüleim viselkedése.. Nekem is kell társasági élet, semmi kedvem a 4 fal közé bezárva tanulni. Legalábbis nem mindennap. Értem, hogy jót akarnak nekem, de csak rosszabbá tettek mindent.

Pedig nem állok bukásra semmiből, alapjáraton 3as a legrosszabb jegyem. Oké matekból állok 2esre de azt fel tudom még javítani. Már külön tanárhoz is el akarnak küldeni nyáron, ha ki tudom javítani, ha nem.

Tegnap este hívtak át osztálytársaim magukhoz és én elszöktem, szüleim pedig még nem tudnak róla. Tudom, hogy ez sem volt, helyes de nem volt más választásom..

Csak szeretném, ha megértenék, hogy rontanak a helyzetemen, de nem érdekli őket..

16/f