Ha a csaladod alig tud rolad pozitivat mondani, azert te is ki lennel, nem?

Szerintem éppen a családnak kell REÁLISAN nézni az embert, mert CSAK EZZEL lehet segíteni a fejlödését.

HA te akaratos, hisztis vag, akkor CSAK ATTÓL, hogy azt mondják, hogy aranyos, kedves vagy, még NEM leszel az, csak még rosszabbul fogod amgad ismerni!

HA valaki szereti a gyyerekét, akkor a hibáit nem "letagadja", hanem éppen ellenkezöleg, felhívja rá a figyelmet, hogy a gyereknek LEHETÖSÉGE legyen ezen változtatni!

Akármennyire is idegesítőnek és hisztisnek tartanak, nem ezt kellett volna kiemelni, nem ezzel kellett volna kezdeni. Teljesen negatív dolgokat az ember a gyerekének nem kéne, hogy mondjon. Engem lehúztak gyerekkoromban nagyon. Az lett a vége, hogy nem volt önbizalmam. Felnőtt fejjel ezt elég nehéz volt felépíteni.

A gyereknek még 20 éves korában se szabad ilyenekt mondani, de soha.

Ha megkérdezi tőlem a gyerekem, hogy anya, te milyen embernek gondolsz engem, akkor elmondanám neki, hogy az embernek vannak negatív és pozitív tulajdonságai, de a pozitív felé billen nála a mérleg. Elmondanám neki, hogy az életben eddig milyen akadályokat győzött le, ami nem volt könnyű, és talán azt is, hogy dícséretes, hogy tudja magáról, hogy nem tökéletes, és hogy min kéne változtatni. Ez már fél "gyógyulás". Elmondanám neki, hogy esetleg hogy kéne változtatni rajta és hogy én sem vagyok hibátlan.

Szomorú, hogy egy szülő csak annyit tud mondani a gyerekének, hogy szép vagy. Ez vagy az ő IQ-ját vagy érzelmi IQ-ját jellemzi-nem jut eszembe, hogy mondják-, vagy azt, hogy ennyire totál nem ismeri a gyerekét...és ez nagyon nagyon sajnálatos.

Örülj neki, hogy megmondták az igazat, még ha fájt is

Ezzel csak a saját fejlödésedet segítették elö. Gondolkodj el, hogy min kéne válatoztatnod. Mielött hisztizni kezdenél számolj el tízig és lenyugszol.

esélyes h azért nem vagy jól magadban magaddal, mert olyan családból jössz, ahol a jó úm természetes, "nemtesszükszóvámerminek", viszont a rossz folyamatosan ki van emelve.

Szinte biztos vagyok benne, h belül szorongsz, h mennyit érsz, mégha kifelé esetleg mást is kommunikálsz és alacsony az önértékelésed.

Olyan emberektől ne várj pozitív megerősítést akik képtelenek rá A kritika persze egészséges mértékben jó és hasznos, de dícséretet ne próbálj kitaposni olyan emberekből, akik erre képtelenek.

Úgysem lesz teljesen őszinte.

Szerintem eleve azért vannak súlyos problémáid, mert nekik sosem volt jó a hozzáállásuk! Nem értem, egyes szülők miért fukarkodnak a dícséretekkel? Nem biztatják, nem dicsérik, nem inspirálják a gyereküket, aztán még ők vannak megsértődve, hogy "rossz " a gyerek.Rossz gyerek nincs, csak hozzá nem értő szülő.

Továbbra is higy csak magadban, nem biztos hogy veled van baj, lehet hogy csak nekik negatív a hozzáállásuk.

Neked kell összekapni magad lelkileg, mert tőlük felesleges várni, magadnak bizonyíts.

Még hozzátenném, próbálj meg olyan emberek társaságában lenni, akik lelkesítenek, nem lehúznak.

Keress hobbikat, amiben jó lehetsz, ezzel örömet szerzel magadnak.

A szüleid véleményétől pedig legyél képes elhatárolódni.

Persze azért gondold át, mert ha valamiben tényleg igazuk van, azon lehet hogy érdemes változtatni.

Sajnos nagyon ártalmas, ha a szülőknek rossza hozzáállásuk, mert megfigyelhető (legalábbis én magamon és még jó pár emberen megfigyeltem) hogy amit otthon "kapott" a gyerek, azt mintha vinné magával a homlokán, mintha rá lenne írva, hogy "engem nem lehet dicsérni, nem lehet elfogadni" és ezt kapja vissza a világban is!

Ebből nem könnyű kitörni, de meg kell próbálni.És ennek első lépése, hogy igenis elfogadod magad, majd menni fog az.Ahogy mondtam keress valamit magadnak, amiben kisebb-nagyobb sikerélményeid lehetnek és barátot, társat, aki biztat, támogat!

Nem mindegy, hogy tetted fel a kérdést. Te is így fogalmaztál (utólag): "de szerettem volna tudni, hogy masok mit tartanak bennem "kiemelkedonek" avagy milyen "jo tulajdonsagokkal" rendelkezem."

Közeli hozzátartozóid úgy érezhették, hogy a hibáidat szeretnéd kijavítani, azokat melyekről a barátok -esetleg éppen sértődékenységed miatt- úgysem mondanak el, ők viszont éppen a közvetlen kapcsolat, szeretetük miatt elmondhatják neked.