Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Ti mit gondoltok erről?

Ti mit gondoltok erről?

Figyelt kérdés

Egy volt évfolyamtársam miatt gondolkodtam el ezen, jóban maradtunk suli után is. A srác dolgozik már önellátó lett, összeköltözött a párjával, a szülei pedig ekkor jelentették be hogy elválnak, azt mesélte azt mondták hogy a tisztelet a szeretet valamennyire megmaradt de a szerelem elmúlt, felnevelték a fiukat mert így érezték jónak, és most szétválnak hogy keressék a maguk boldogságát.

Tudom nem az én dolgom a kapcsolatuk nem is akarok belefolyni csak elgondolkoztam, mert olyan furcsa ez.

Milyen lehetett így együtt élni a két szülőnek, képesek lennétek ti erre, és mit csinálnátok, gondolnátok ti a gyerek helyében?

2015. máj. 7. 16:21

1/5 anonim

válasza:

Hosszú együtt töltött idő után egyébként sem marad meg a nagy szerelem, felváltja a tisztelet és a szeretet. Szép is lenne ha mindenki ezért válna el.

2015. máj. 7. 16:24

Hasznos számodra ez a válasz?

2/5 anonim

válasza:

Gyerekként marhára sértene, hogy hazudnak. Ugyanis, ha megmaradt a szeretet és a tisztelet, akkor normális emberek nem válnak el. Ha mégis elválnak, akkor nem normálisak, akkor viszont félnék, legyen öröklődjön.

2015. máj. 7. 16:29

Hasznos számodra ez a válasz?

3/5 anonim

válasza:

Furcsa, ezért nem szoktak általában elválni. De nem látunk bele az életükbe. Az is lehet, hogy a srác sem tud mindent a szüleiről.

Ha ők így gondolják és békében meg tudják oldani, hát az ő dolguk.

2015. máj. 7. 16:32

Hasznos számodra ez a válasz?

4/5 anonim

válasza:

Mi a baj? Hogy eddig nem váltak el, vagy hogy most megteszik?

Amúgy miért kéne lángoló szerelemmel lobognia két középkorú embernek ahhoz, hogy békében, szeretetben felneveljenek egy fiút? Ha a szeretet és tisztelet megvan, akkor szerintem meg lehet találni a boldogságot abban a családban.

2015. máj. 7. 16:43

Hasznos számodra ez a válasz?

5/5 anonim

válasza:

A gyerek helyében azt gondolnám, csak miattam maradtak egy érzelmileg sivár kapcsolatba éveken/évtizedeken keresztül a szüleim, és haragudnék rájuk, amiért ezt a felelősséget tették a nyakamba. Nem hinném, hogy bármelyik gyerek boldogtalanságot kíván a szüleinek, akár együtt, akár külön, úgyhogy a felnőtt, elvileg érett emberek leszokhatnának már arról, hogy pajzsként tartják maguk előtt a gyereket, és rá hivatkozva halogatják a döntéseiket. A saját életemben sok boldog gyerekkort megélt felnőttet ismerek, akiknek elváltak a szülei, és egyetlen boldogtalant sem, ugyanakkor sok olyan személyt is, aki csak kívánta, bárcsak elváltak volna a szülei. Miért gondolják az emberek, hogy boldogtalan szülők mellett lehet boldog gyerekkora a gyereknek?

2015. máj. 7. 16:45