Vállalnátok így gyereket?

37 éves vagyok, a férjem 39, már van egy 4 éves lányunk. Nagyon nehezen rengeteg hormon után sikerült csak teherbe esnem, terhességem végig problémamentes volt, kivéve a nyolc hónapig tartó hányingert. Végül sürgősségi császárral született meg a lányunk, szerencsére egészségesen. Férjem nagyon szeretne még egy babát és talán a szívem mélyén én is. De nagyon sok félelem van bennem. Félek az újabb kivizsgálásoktól, a rengeteg hormontól, amik lelkileg nagyon megviseltek első alkalommal is, félek, hogy ennek szegény lányom látná a kárát, félek attól is, hogy már túl öreg vagyok ehhez az egészhez. A helyzetet még nehezíti, hogy szülés után nagyon nehezen álltak helyre a hormonjaim, nagyon sokáig nem kívántam a szexet, ami ugye a kapcsolatunkat is eléggé megviselte. Azóta szerencsére minden rendben, de félek, hogy ezek a gondok is újrakezdődnek. Anyagilag beleférne még egy gyerek, de akkor újabb három évig kellene számolgatni hó végén,hogy kijöjjünk. Ezt nem nagyon szeretném már, jó lenne picit kirándulni, színházba, moziba járni, amik már ha én itthon leszek nem férnek bele a költségvetésbe.

Eddig próbáltam húzni az időt, de már nem halogathatom tovább. Három barátnőm is terhes és nekem majd meghasad a szívem az irigységtől, mikor látom a gömbölyödő hasukat. Vagy el kell döntenem, hogy nem vállalunk még egy gyereket és akkor nem lenne bennem ez a rossz érzés, hogy miért pont nekünk nem sikerül. Vagy belekezdünk, de akkor irány az orvos, mert másépp nem sikerülhet.

Kérlek írjátok le a véleményeteket, tudom dönteni nekem/nekünk kell, de hátha kapok itt olyan érveket, amik segítenének. Köszönöm!