Kisgyermekes, elvált (egyedülálló) anyukák! Hogy jut időtök ismerkedni, randizni?

4. vagyok.

NEM azért van rend az otthonomban, nem azért van egészséges étel és nem azért járok mozogni, hogy hátha jön szembe a "nagy ő" :)

Azért, mert nekem ez az alapvető igényszintem, ezt várom el magamtól, ezt a példát mutatom a környezetem számára is.

37 évesen nem látok fórumot a kulturált ismerkedésre, illetve azért persze az is tény, hogy egy magaméhoz hasonló színvonalat azért elvárnék- ami nem egy teljesíthetetlen.

De pl. én már nem ugranék egy hónap után arra, hogy valaki beköltözzön hozzánk, ezzel megoldva a lakás- vagy anyagi gondjait :)

Nem írtam, hogy magamra nincs időm, mert kizárólag a gyereken lógok. Ez nem igaz. Egyszerűn az egyedülállók LÉNYEGESEN kevesebb idővel gazdálkodnak- és vannak fontossági sorrendek, sok a szűk keresztmetszet, ennyi.

Abban igaza van az előttem írónak, hogy arra van időnk, amire szorítunk: nekem csetre, tinderre nincs. Igényem sem.

Más lehetőség pedig a véletlen találkozásokon kívül nem sok van.

MOST nekem így megfelelő, ha hiányérzetem lesz, akkor nyilván keresem majd a lehetőségeket.

Ezzel együtt azt gondolom, hogy a lehető legoptimálisabb, teljes életet élek.

Azért nem kell nekem sem valaki, mert egyedül érzelmileg és/vagy anyagilag dependens típus vagyok :)

Ha majd AKAROK párkapcsolatot, talán észreveszek olyan ismerkedési csatornát is, amit most még nem.

Kíváncsi vagyok, hogy a neten túl mi van még.

10es vagyok.

ez igazbol szep es jo amit itt leirsz, es tenyleg ha most teljes az eleted es nem kivansz mast, orulsz a hetkoznapoknak, akkor biztos boldog is vagy:)

es nem bantasbol irom, csak nekem az a meglatasom hogy sajnos nagyon keves annak a valoszinusege hogy kesobb te ne akarnal magad melle egy part. plane ha a gyerek kirepul a feszekbol.

es ugyanugy annak is nagyon keves a valoszinusege hogy 40felett talalsz olyan korodbelit (abbol a keves 40es jo pasibol) aki meguti a mercet, akkor amikor 30as eveidben ez nem sikerult. szoval sztem ne habozz:)