Miért divat pár éve az, hogy 20-30-as srácok egyedülálló, nőkhöz költöznek, akik gyereket nevelnek? Férfias dolog ez? Mennyire lehet hosszú egy ilyen kapcsolat a férfi részéről?

Arra nem gondoltál, Kérdező, hogy csupán arról van szó: emberek megismernek más embereket, kölcsönös rokonszenv, majd érzelem támad - és párkapcsolat alakul ki köztük? Annak ellenére és azzal együtt, hogy a hölgy-partnernek esetleg gyermeke és/vagy lakása van?!

"Pár év múlva leváltja a hölgyet egy másik, hasonló helyzetben levőre.." - feltételezhetetlen, hogy az a kapcsolat zátonyra fut, szétválnak, majd újabb nexus alakul ki? Honnan tudod, hogy "sok ilyen srác szándékosan nem fizet bele a költségekbe.."? Ismered mindegyiküket, bizalmasan beszélgettél velük?

Miért kell mindenben sívó üzleti érdekeket látni? Számomra érthetetlen.

Évszázadokig úgy volt, hogy a jómódú férfiakhoz rendszerint odacsapódott egy jóval fiatalabb, de egzisztenciális szempontból gyenge nő, ezt a társadalom elfogadta.

Ma egyre több stabil egzisztenciával rendelkező magányos nő van, aki viszont nem talál az igényeinek megfelelő társat. Tisztában vannak vele, hogy a rendszerint fiatalabb férfiak miért csapódnak melléjük, de ezek a nők is profitálnak a maguk módján ebből a helyzetből, ezért aztán mindketten elvannak egy darabig az ilyen kapcsolatokban.

Az, hogy ez jó, vagy nem jó, mit szól hozzá a társadalom, már más kérdés...

30-as férfiak mióta srácok?

Szerintem alapból gáz, ha egy férfi 30-as éveire nem jut el oda, hogy eltartsa magát...de nem tudom, milyen társaságaid vannak, ahol ennyi még szülőnél élő 30-as "srác" van, akinek egy egyedülálló anyuka kell ahhoz, hogy elköltözzön. Én még nem láttam ilyenre példát.

Egyáltalán nem mondanám, hogy ez divat.

A legtöbb nő örül, ha a gyereket fel tudja tisztességben nevelni, nem hogy még valakit eltartson.