Miért gondolok még mindig az exemre?

Szerintem normális. Néha én belemerülök az emlékekbe, hogy az előző kapcsolatomban mi volt másképp, vagy mi volt, rosszabb vagy esetleg jobb. Aztán nyugtázom magamban, és ennyi. Nagy ritkán én is álmodom az exemmel, de nem kerítek neki túl nagy hűhót.

Mindenki nosztalgiázik, ebben nincs semmi baj. Ha többet éreznél, azt tudnád. Az elsőt meg senki nem felejti el, az sem, akinek utána még sok van, mire megállapodik.

Mivel első szerelem, így valószínűleg ez a kötődés sose fog megszűnni. Én ugyan még most is az első szerelmemmel vagyok 14 éve, de néha én is nosztalgiázok, hogy milyen volt az elején és őszintén szólva teljesen olyan, mintha az egy másik ember lett volna, hiszen még "gyerekek" voltunk és azóta rengeteget változtunk. Hasonló eset, mint a tiéd, a nagymamámmal volt, viszont ők nem szakítottak, hanem balesetben meghalt az első udvarlója. Mamám nagyon nagyon szerette a papámat, álomházasságuk volt, de azért nagyon sokszor eszébe jutott az első. Papám nagyon cuki volt, mert totál megértő volt vele és sokszor elvitte mamát autóval a sírhoz. Tudom, nem ugyan az, amikor az ember önszántából szakít, vagy így veszti el a szerelmét, de a lényeg, hogy tovább lehet lépni, újra szerelmes lehet az ember, de felejteni nem fog. Pláne a szép pillanatokat. Szerintem nálad csak annyiról van szó, hogy néha eljátszol a gondolattal, hogy mi lenne, ha vele maradtál volna. Azt ne feledd, hogy nem véletlenül szakítottatok, tehát álmodozhatsz arról, hogy boldog lennél-e vele, de a valóságban ez nem így lenne.

álmodozol a napi unalom problémák elöl elmenekülsaz agy állomvilágba amit az első köré épitetél