Családi vita esetén milt teszel? Szókimondó, taktikus vagy inkább ráhagyós vagy? Esetleg valami más "harcmodor"?

Rájöttem,hogy legjobb szókimondónak lenni,nem kell játszani az ártatlan barikát.Taktikus sem vagyok szívesen,az olyan fű alatt kúszós nekem,a ráhagyás meg nem megy.Mostanság tehát a szókimondás lett a harcmodorom.

Csak az fáj,hogy van,akinek a családban a sunyiskodás lett a módszere.Pedig nem ejtettek a fejemre,hogy ne jöjjek rá,mi folyik a hátam mögött. :-)

Azért ha valaki nem üvölt és üt rögtön, az még nem sunyiskodás. De az igaz, hogy valami középútat nem könnyű találni. Pedig tanítják az agresszivitás nélküli párbeszédet néhol. Én a P.E.T. -nek rövidített könyvből tanultam sokat, Szülői -gyerek párbeszédek, és a másik hasonlóban tanár -gyerek párbeszédek vannak, a kölcsönös tisztelet és erőszakmentesség alapján. Párkapcsolatokban is használhatók ezek.

És itt van a veszekedés elleni pirulák, ez nagyon hatékony, mások is dícsérték.

[link]

Hát, ha nagyon felmegy a pumpa, akkor sajnos szoktam trágár szavakat használni.

Azért ez nem mindig van így, de szókimondó típus vagyok.

Azért az sem mindegy, hogy kivel van nézeteltérésünk-szerintem :)

Én is borítom a bilit ilyenkor. Azért nem aljasodom le, de kinyitom a szám. Soha nem gondoltam, hogy jó dolog mindent lenyelni, és mindig hallgatni. Néma gyereknek....

Mondjuk én csak akkor emelem fel a hangom, ha tutira érzem, hogy nekem van igazam. Akkor azért kiállok tűzön-vízen. Ha nem nekem van, akkor inkább hallgatok.