Hogyan hozzam fel a témát úgy, hogy ne veszekedjünk?
Kicsit hosszú lesz. Szóval a páromnak most járt le egy takarékossági szerződése, amiből lett 3,4 millió forintja. Anno amikor készült a ház, anyósom kölcsönadott 2 milliót, hogy be tudjuk fejezni (a többit az én családom állta), mert nem akartuk akkor még megbontani a szerződést. Most, hogy lejárt a férjem közölte, hogy a 2 millión kívül az egészet odaadja az anyukájának, mert ő éppen most készül lakást venni. Hozzáteszem anyukának van 7 milliója. Kicsit megdöbbentem, hogy majdnem másfél millióval többet akar neki, amikor nekünk is van még bőven a házon építgetni való. Ezen akkor jól összevesztünk, azóta nem beszéltünk róla. Viszont én szeretném, ha legalább 400-500 ezret megtartanánk, mert pl. annyiba kerülne a kandalló, ami azért kellene, hogy ne vizessünk ennyi gázt. Reális az, hogy én ennyit kérek?
Meg hogyan hozzam fel úgy, hogy ne legyen belőle veszekedés. Úgy érzem, hogy legalább ennyi járna nekünk, ha már a szüleim építették a házat!
válasza:Pedig megteheted.Nyugodtan mond meg neki,hogy azt a házat a te szüleid adták!!!Az ő anyja meg csak kölcsön adott amit vissza is adtok,de hogy ezen felül miért adná oda neki a maradékot....
Hát ez nekem magas.Egyszerüen nem értem mi a furcsa abban,hogy a pénz kérdésben ketten döntsetek.
A ház közös a pénz nem??
Na meg a másik,teljesen igazad van,ha 2 milliót kértetek annyit adjatok vissza.Én simán nem hagynám!!!
Hiszen ebben a válságos időben nektek is szükségetek van pénzre.
válasza:Hűűű, de nem értem. Vagy az én készülékemben a hiba, vagy jó lenne tisztázni a tényeket.
Vannak a TE szüleid. Ők segítettek építkezni. ("a többit az én családom állta")
Van a férjed édesanyja (anyuka, anyósom stb.), aki nem szállt be közvetlenül a költségekbe, hanem kölcsönt adott, amit vissza kell adni.
Ebből nekem az látszik, hogy a kettőtök családja másképp viszonyul a pénzhez. Ez önmagában nem nagy baj.
Ha logikai oldalról közelítem a kérdést, világos, hogy mindenkinek úgy kell visszaadni, amit adott, ahogyan Ő viszonyul a pénzhez. Ez alapján anyósodnak visszajár a 2 millió, meg a kamatok. (Ha nem volt ilyen kikötve, akkor is így lenne elvileg igazságos, hiszen azóta a pénze vásárlóértéke romlott. Ha 2M forintot adsz vissza neki most, akkor Őt kár éri. Ha nem kér kamatot, akkor Ő a kölcsön nyújtásával ÉS a kamat összegével segített titeket. Ez sem rossz segítség, csak Te vagy máshoz szokva a fentiek alapján.)
Na most, ha ez idáig tiszta és megadtátok a 2M-ós kölcsönt anyukának (kamattal, vagy a nélkül), akkor lehet neki viszonozni a szívességet és akár kölcsönt adni neki. (Kamattal, vagy a nélkül.) Szerintem ebben semmi rossz nincs.
Ahogy abban sem találok kivetni valót, hogy Te optimalizálni akarod a fűtési költségeket. Ez jó a környezetnek, a pénztárcádnak, tulajdonképpen mindenkinek, kivéve azokat, akik abból élnek, hogy gázt adnak el neked. (Hosszú távon nekik is jó, csak nem biztos, hogy adott pillanatban ezt belátnák. Ne is foglalkozz ezzel!) :)
Tehát ha jól vettem ki, ez a szitu, itt kell beszélned a pároddal, hogy mi a fontosabb, anyukája új lakása, vagy a ti fűtésetek jobbá, takarékosabbá tétele. Ezt nektek józanul meg kell tudni beszélni. (Sőt ennél jóval különbeket is meg kellene tudni!) Az, hogy ne legyen belőle veszekedés, mindig mindkét félen múlik. Én nem vagyok a helyedben, ezért ez nem tanács, vagy ilyesmi, csak azt mondom, én biztosan megbeszélném, hogy most ennyire szükség van itt, a többit adhatjuk anyukának (szerintem kölcsönbe), aztán amikor ez a beruházás meghozza a várt spórolást, akkor esetleg tudunk adni még. Önmagában az, hogy adott helyzetben önző vagy (a magad, családod szempontját veszed előre), az én szememben nem elítélendő. Hanem természetes. Anyósod felnőtt ember. Lehet, hogy rá van szorulva a pénzre, lehet, hogy nem, lehet, hogy megoldaná saját maga.
A párodnak van valamiért olyanja, hogy attól úgy érzi, ez a helyes ebben a helyzetben. Erről is kellene beszélnetek, hátha kiderül, miért érzi Ő ezt, Te meg azt helyesnek. Szerintem vegyétek előre ezt a kérdést, hátha utána már könnyebb lesz olyan megoldást találni, ami mindkettőtöknek megfelel.
válasza: válasza:Nem is beszéltünk kamatról, amikor kölcsönadta. Az nekem is természetes volt mondom, hogy vissza fogjuk adni, mert tudtuk, hogy lesz is miből, csakhát a grátiszt nem nagyon akarom elfogadni.
Na mindegy, majd valahogy szépen előadom a férjemnek, hogy legalább a kandalló árát tartsuk meg. Csak dühít, hogy nem gondol arra, hogy pl. két éven belül babát szeretnénk, és milyen jól jönne, ha mondjuk a kicsinek félre tudnánk tenni a pénz. Vagy, hogy a ház nincs beszínezve (ezt már nem engedtem apuéknak kifizetni), és hogy ne álljon már így 10 évig, mert tudom, hogy kisprórolni sajnos ennyi pénzt nem fogunk tudni.
Na hát próbáltuk megbeszélni. Kicsit összevesztünk, bár már láttam, hogy kezd megérteni. Azzal védekezik, hogy anyós eddig családi házban lakott, és próbál neki normális lakást találni, mert neki a ház volt megszokva. Mondtam, hogy házat ennyi pénzért úgy sem tudunk venni, meg nem is lenne értelme egymagára, hiszen nem is tudná fenttartani. A mostani is alig bírja. Pláne, úgy, hogy tényleg kifolyik a kezéből a pénz. Ezt is felhoztam, és mondta, hogy az anyukája ilyen. Én meg mondtam, hogy egészen addig, amíg nekem rengeteg mindenen spórolnom kell,addig nem fogom elfogadni, hogy ő ilyen, és nem lehet vele mit csinálni. Közölte, hogy rakjunk félre, és spóroljuk össze a kandallóra valót. De hát ő egyszer már összespórolta, ez volt a takarékossági. Mondtam, hogy ha nem égető szükség van a pénzre, akkor szerintem elvárhatjuk azt a 400-500 ezret, amin nem utazgatni akarok, hanem spórolni a fűtésen.
Egyelőre annyiban maradtunk, hogy meglátjuk mennyiért kapunk lakást anyósomnak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!