Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Egyedül és rosszul érzem...

Egyedül és rosszul érzem magam. Mi lehet az oka ennek és hogyan lehet változtatni rajta?

Figyelt kérdés

4 éves voltam amikor az első nevelőszüleimhez kerültem, 5 amikor a mostaniakhoz, a vérszerinti szüleimről nem tudok semmit és testvérem sincs tudtommal. Megkapok mindent a szüleimtől amire szükségem van és tényleg nagyon jól bánnak velem meg sajátjukként tekintenek rám de valamiért sose voltam még igazán boldog és nem tudom a valódi okát. Amikor valami családi összejövetel vagy valami ilyesmi van akkor is rosszul érzem magam pedig így nőttem fel ezek között az emberek között. Olyan mintha nem lenne otthonom meg senkim de így meg teljesen egyedül érzem magam. Hiába vannak barátaim. Jó lenne végre úgy élni, hogy nem érzem ezeket a dolgokat. Tudtok tanácsot adni?

17/F


2015. márc. 15. 20:40
 1/3 anonim ***** válasza:

Ugyan már!Szeretnek biztosan!Lehet úgy érzed nem mutatják ki eléggé? Talán egy ölelés,vagy puszi segítene.


És persze barátokkal is próbálj többet lenni.Szervezz családi és baráti kirándulásokat.

2015. márc. 16. 00:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

Engem örökbe fogadtak. Értem és megértem a helyzetedet. Nekem a következő gondolatsor segített:


A vér nem minden. Minket egy fontosabb erő köt össze: a szeretet.

Úgy gondolom, hogy (ilyen-olyan okokból) nem kellettem a biológiai szüleimnek, de íme, itt ez a család, akik a sajátjukként szeretnek. Időt, energiát, és igen, pénzt is áldoznak rám (hidd el, többe vagy, mint amit kapnak érted, nem a pénz miatt csinálják, hanem mert érdekled őket!!!). Szeretnek engem. Engem szeretnek, mert ismernek. Tudják, mi a kedvenc színem, mi volt a gyerekkori kedvenc kajám, és történeteket mesélnek rólam a családi asztalnál. A nagymamám nekem süt süteményt, ha kérem, és a nagypapa nekem sztorizgat a gyerekkoráról. Az unokatesómmal együtt nőttünk fel, és egymástól kértük kölcsön a játékokat. Dédimama nekünk adta ide titokban a szőnyegeket, hogy a fenyő alatt bunkert tudjunk építeni, és ő falazott nekünk ártatlan arccal, amikor a lánya, a mamánk számon kérte, hogy hová tűnt a...

Ők a családom. Ide tartozom.



Tudom, hogy nagyon nehéz. Normál esetben is nagyon nehéz lenne, minden tizenéves eljut arra a pontra, hogy " én nem tartozom ide". esetedben ennek nyomatékot ad, hogy nevelt gyerek vagy. De sok sok beszélgetés, közös programok, és az idő segítenek ezen.


Légy jól.

2015. márc. 16. 18:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim válasza:
Tudod mi a boldogság? Apró örömök halmaza. Tanulj meg örülni kis dolgoknak, és pozitívan lásd a világot. Minden történésben, ha többnyire negatívnak tűnik is, keresd meg a pozitívumot, és azt kezd boncolgatni, és örülj neki, erősítsd meg. Mindig a pozitív oldalról közelíts meg mindent, és gyere ki ebből az apátiából. Az a baj, hogy a tudatalattidban ott vannak a vér szerinti szüleid, ez foglalkoztat még mindig, hogy miért dobtak el. Annak örülj, hogy vannak emberek, akiknek kellesz, akiknek fontos vagy,akiknek szüksége van rád, mert értékes, szeretnivaló vagy. Viszonozd a feléd áramló szeretetet, mosolyt, meglásd, lesz eredmény. Tanulj meg örülni és mosolyogni, hidd el nem nehéz.
2015. márc. 24. 13:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!