Hogyan oldjam meg és kezeljem a mindennapi konfliktusokat?

Nos megpróbálom röviden leírni...

Arra van szó, hogy anyukámnak több, mint egy éve volt egy komoly műtétje és most vár egy lézeres beavatkozásra. Az utóbbi hetekben nem tud beszélni (a műtét a hangszálait érintette). Kimondom őszintén, rákos volt.

Tehát az utóbbi hetekben nem tud beszélni, így sokszor én vagyok a szócsöve, leolvasom a szájáról és tolmácsolom a többiek felé... Ez nem is gond, mert megteszem szívesen és segítek ahol tudok. Viszont az utóbbi 1 hétben, minden áldott nap, este mikor haza esek az egyetemről kirobban a vita, a harc. Ilyenkor anyukám apukámat hibáztatja, hogy ő rákos beteg lett, miatta tart itt ahol (pedig ő is segít neki, ott ahol tud) és hogy ő elpusztítja magát, öngyilkos lesz, sokkal jobb lesz így, letud mindent és végzett ezennel mindenkivel. Apukám pedig mindent magára vesz. Eddig tűrtem, nem sírtam és nem mutattam ki, hogy mennyire fáj, érzékenyen érint, hogy állandó a vita... Szóval, igyekeztem normálisan rendezni velük a konfliktusokat, megbeszélni, hogy ne marják egymást. Ma viszont, elfogyott a cérnám, nem is értem hogyan, miért, de elkezdtem velük kiabálni és sírni, hogy elegem van abból, hogy mindennap miután hazaérek fél órán belül kirobban a harc... és idegileg kikészültem.

Most már teljesen kétségbe vagyok esve, hogy anyukám napi rendszerességgel mondhatni "terrorizál", azzal, hogy öngyilkos lesz... Meg persze, hogy vitatkoznak...

Hogyan legyek úrrá ezeken? Valahogy úgy elrendezni, hogy ne legyen minden este konfliktus.

Ha lehet normális válaszokat írjatok!

Köszönöm