Mennyi a normális veszekedés egy kapcsolatban? (bővebben lent)

Mi a kapcsolat elején vitatkoztunk sokat, kb 2 hetente "szakítottunk" (nyilván kicsit túlzás, de az első évben többször is szakítottunk és újra összejöttünk és állandóan állt a bál). Az első 1 év után nagyon szépen összecsiszolódtunk. Most fél éve lakunk együtt, de nem szoktunk vitatkozni. Megbeszéljük, ha problémánk van, de nem veszekszünk.

Kicsit talán relevánsabb, hogy előtte 3 évig éltem együtt mással, 3 év alatt azért már voltak összezördülések, de körülbelül pár havonta egyszer. Nem ordibáltunk egymással, de vágtunk egymás fejéhez mérgesen, meggondolatlan dolgokat.

25N

18-as vagyok

Nehéz elfogadni, hogy neki kell a saját tér és idő.

De az elejétől fogva ilyen, ahogy mesélte, gyereknek is ilyen volt, járta a maga útját. Én legszívesebben minden percet vele töltenék, de akkor tuti megőrülne. Szerintem az a hosszú kapcsolat titka, hogy nem akarjuk a másikat a saját képünkre formálni és szeretjük, elfogadjuk olyannak, amilyen.

Mi lenne, ha kötnétek egy kis kompromisszumot, hogyha már nem szereti a munkáját, nem szereti a lakást, akkor változtassatok? Keressen új munkát és költözzetek el. Ha csak ennyi hiányzik a boldogsághoz, akkor nem megéri?

Kellene, hogy beszéljetek, mi van a szívetekben. Ha mindketten hajlandóak vagytok tenni a kapcsolatért, akkor még megjavulhat. Ilyen könnyen ne dobjátok el a másikat!

Tegyetek mindketten. Próbáljátok élvezetesen eltölteni a mindennapokat és türelmesnek lenni egymáshoz és a kislányhoz.