Mennyi a normális veszekedés egy kapcsolatban? (bővebben lent)

Nincs olyan, hogy normális veszekedés.

Ha nem sokszor marjátok egymást, és ez nem megy a kapcsolat rovására, az legfeljebb tűrhetőnek nevezhető.

Mi 25 éve vagyunk együtt, és talán 3-szor veszekedtünk.

Egy kapcsolat fenntartásához mindkét félnek óriási türelem kell.

Ha ez csak az egyikben nincs meg, az már gáz, mert a másik fél onnantól hiába türelmes, akkor is csak a marakodás megy. Arról nem beszélve, hogy aki megpróbál türelmes és megértő lenni, annak is elszakad a cérna, ha azt tapasztalja, hogy a másik meg szarik a fejére.

Belátom, nem egyszerű veszekedés nélkül élni, de nem lehetetlen. Így visszatekintve azt mondom, hogy néha voltak igen nehéz pillanatok, de megérte. Megtanultuk a gondokat higgadtan megbeszélni. Nekem szerencsém van, mert a férjem is ugyanúgy figyel ezekre, türelmes, és kompromisszumkész.

7 éve vagyunk együtt, gyerek nincs. Ha átlagolni kellene, kb. heti egy veszekedés van, de inkább vitáknak mondanám őket.

Kitartást, és próbáljátok megbeszélni, lehet, hogy fel tudjátok még lobbantani azt a tüzet!:)

5 éve élünk együtt, előtte 3 évig jártunk, gyermek nincs.

Veszekedni nem szoktunk. Általában én sértődök meg, ami tart 4-5 percig, aztán ő vagy kicsúfol, hogy megint megsértődtem, vagy rájövök, hogy tök felesleges volt, és ennyi.

Ha vitázunk is, legtöbbször azon, hogy nem tisztáztunk valamit teljes mértékben, és félreértettük egymást.

Szóval, ha tényleg úgy van, ahogy írod, szerintem az nem normális.

A vita meg a veszekedés nálam nem ugyanaz a fogalom. De ne érts félre, nem kötözködni jöttem ide.

Hogy mennyi a normális összezördülés egy párnál, az sok mindentől függ. A pár vérmérsékletétől például, de amikor időszakosan felmerül valami probléma, akkor is megszaporodhatnak a villongások. Szerintem minél mozgalmasabb életet él egy pár és minél hevesebb vérmérsékletűek, annál több a nézeteltérés.

Szerintem az számít, hogy min megy a vita. Mert nem mindegy, hogy kétféle nézet ütközik egy feladat megoldása érdekében, vagy apró, jelentéktelen dolgokon kaptok hajba és átmegy személyeskedő szurkálódásba az egész.

Szerintem nálatok az a probléma, hogy az új élethelyzettel nem vettetek fel új életstílust. Mindketten azt szeretnétek, ha minden olyan lenne, mint régen volt, pedig sajnos nem lesz.

Új feladathoz új stratégia kell, mert rámehet a kapcsolatotok.