Nektek mennyire számít hogy az életetek párjára jellemző legyen a mindennapos természetes vidámság?
majdnem 2 éve élünk együtt a párommal.
Én egy elég életvidám lány vagyok. Sokan mosolygok, és igénylem is a bohóckodást meg a jókedvet.
Kezdem úgy érezni, hogy a páromat félreismertem.
Gyakran olyan bús fejeket tud vágni, hogy meg vagyok ilyedve mi a baja. Ha kérdezem tőle hogy mi a baj, ha pl vicceskedek vele, azt válaszolja hogy minek örüljön. Ez most így lehet hülyén hangzik, nehéz elmagyarázni, de valahogy igénylem azt hogy a mindennapjaink vidámak legyenek. Ha nincs miért szomorkodni akkor ne vágjunk már olyan fejet mintha gyászolnánk, ha élvezzük az életet. Egyébként soha nem szoktunk veszekedni, türelmes, stb... Tehát különösebb problémánk nincs
Van olyan aki élt már át hasonlót?
25 éves vagyok, igen fiatal vagyok még, a párom 30, én is dolgozom, mellette tanulok is, persze nekem is vannak problémáim a munkahelyemen, kinek nincs, De pont az a szitu hogy amikor nincs munkahelyi stessz akkor is fapofa van, és úgy érzem félreismertem, ahogy az előző is írta általánossá vált a kedvetlenség. És szerintem nagyon fiatalok vagyunk még ahoz hogy ne élvezzűk az életet. Valaki eléldegél egy semleges hangulaton, én nem.
ilyen vagyok, persze ahogy írtam nekem is vannak rosszabb napjaim, kinek nem. de ha nincs okom szomorkodni akkor főleg szeretem az életet és vidám vagyok.
és köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!