Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit tennétek ebben a helyzetben?

Mit tennétek ebben a helyzetben?

Figyelt kérdés
Lehet kicsit hosszú leszek, elég bonyolult a helyzet. Szóval kezdem kb az elején. Áprilisban töltöm a 20. életévemet. Szüleimtől megkapok mindent amire szükségem van, de sose voltam nagyravágyó, tiszteletben tartottam azt, ha valamire nem telik. Sose voltam rossz tanuló, főiskolára járok, amit jövő nyáron fejezek be. Több párkapcsolatom volt, amik nem voltak hosszú életűek, sajnos mindig én húztam a rövidebbet. Jelenleg 1 éve van egy komoly kapcsolatom, eljegyzést és házasságot tervezünk, komolyan gondoljuk mindketten, párom ezt apuval már meg is beszélte. A helyzet a következő. Anyám egyre idegesebb, ingerlékenyebb. Régen sokkal jobban kijöttem vele, az utóbbi pár évben szinte elviselhetetlen olykor. Sokszor veszekszünk, szinte nem jártam soha sehová, nem voltak igazi barátaim, nagyon rövid pórázon fogott a többi velem egykorúhoz képest. Ezzel nem is lenne probléma úgy 16-17 éves koromig. Viszont amikor betöltöttem a 18-at, azt hittem sok minden változni fog. Járhatok rendesen bulizni, amikor szeretnék, nem havonta talán 1x, akkor is csak nagy nehezen elengedve. Mindegy, túltettem magam rajta. Aztán jött a mostani párom. A szüleimmel rendes, sok mindent segít apunak is, mivel rendszergazda a szakmája, apunak sokat segít a gépen, nekem is hozott egy egész gépet, apunak nagyon olcsón szerzett stb...engem mindig hazahoz suli után, hogy ne kelljen tömegközlekedéssel hazajönnöm, meg nekik se kelljen kijönni értem a hévhez, stb. Ők mégse fogadták el a párom. Aztán tavaly nyáron szerettem volna, ha párom is jönne velünk nyaralni. Fizetett volna mindent, semmi káruk nem lett volna a szüleimnek belőle. Anyám kifogásolta a legjobban, végül akkora családi botrány lett belőle, hogy mindenki mindent egymás fejéhez vágott. Végül 3 napra mentünk csak el, párom itthon maradt, de eléggé megharagudott rám, amiért itt hagytam. Aztán jött egy esküvői meghívás. Szintén szerettem volna a párommal megjelenni, a párral még jóval az esküvő előtt beszéltem, hogy párom is jönne. Erre ők kijelentették, hogy ültetőkártyás lesz a vacsora, így nem tudják őt fogadni. Pedig előtte szerintem meg lett kérdezve, hogy van-e valaki akit még pluszba hoznánk (egyrészt azért, mert tudták, hogy van párom, mert már látták, másrészt meg illik...), gyanítjuk anyám mondta h nem jön a párom. Ezért nem is számítottak rá. Aztán jött az esküvő, én kijelentettem, hogy nem megyek sehová. Anyám üvöltött torka szakadtából velem, hogy a hajamnál fogva fog kirángatni a kocsiba, ha nem mozdulok meg. Aztán az lett a vége, hogy végigbőgtem az esküvőt szinte, párom sms-ekkel bombázott meg hívogatott, a vacsorán szinte bent se voltam, kint voltam apámmal az épület előtt. Aztán persze megint balhé lett itthon. Párom otthon volt, apámmal telefonon beszéltek, anyám meg velem üvöltözött. Egyszer csak egy ilyet kijelentett (idézem): "Ha valamikor is el mer innen költöztetni (a párom), vagy megtudom, hogy el akarsz költözni, inkább lelövetem őt egy bérgyilkossal!" Ekkor olyan szinten belemart a lelkembe, hogy majdnem sokkot kaptam. Alig kaptam levegőt. Üvölteni tudtam a fájdalomtól, hogy hogy lehet ilyen anyám. Azóta se változott a helyzet. Talán kicsit jobban elenged, de ő semminek se örül, és ezt szó szerint így kijelenti. Nem aludhatok a páromnál, az, hogy ő itt aludjon az tilos, nem illik. Teljesen el vagyok keseredve. Párom nem bírja már idegekkel, azt mondta nyár elején költözzek oda hozzá, vagy nem tudja már mi lesz. Én szeretnék is odaköltözni, de nem tudom mit tegyek. Talán félek cselekedni. Azért írtam le ezt a sok mindent, mert talán így beleláttok abba, hogy miért nem tudok dönteni, vagy lépni. Túlságosan félek attól, hogy mi lesz, ha bejelentem itthon, hogy össze szeretnénk költözni, ha még együtt aludni se enged anyám minket. Tudja, hogy szedek fogamzásgátlót és odafigyelünk mindenre, mégis úgy viselkedik velem, mint egy kislánnyal. Miért ilyen? Mit tegyek? Ti mit tennétek ebben a helyzetben? Nem akarom a párom sem megbántani, mert tényleg nagyon szeretem őt, és szeretnék vele összeköltözni, de félek anyámtól! :( Bocsi, hogy ilyen hosszú lett, és köszönöm annak, aki elolvassa!
2010. febr. 7. 16:31
1 2 3 4
 21/34 A kérdező kommentje:

Nah sziasztok :)

Végül nem sokkal a kérdés kiírása után idejöttem páromhoz, és azóta is itt vagyok. Ennek az az oka, hogy otthon leszerelték a gázóránkat a kedves szomszédunk miatt, ki se vizsgálták mi a helyzet, csak jöttek és leszerelték. Tehát konkrétan csak hősugárzóról van fűtés. De mivel mostmár kezd felmelegedni az idő, tegnap anyám persze már mondta, hogy ma már szépen cuccoljak haza. Semmit nem mondtam rá, természetesen ha már ittvagyok, nem szeretnék visszaköltözni. Nagyon jól megvagyunk a párommal, viszont most jön az, hogy anyám megint ki fogja verni a balhét...pedig valahogy a tudtára kellene adnom, hogy nem akarok visszaköltözni. Félek is ma hazamenni...amúgy eleinte minden nap elmondta, hogy szennyest vigyek haza, nem értette meg, hogy itt is ki tudom mosni és semmi értelme, hogy hazaviszem utána meg visszahozom. Persze, biztos fél, hogy nem megyek vissza. Meg állandóan mondogatta, hogy hazamehetnék, ők se fagynak meg. Persze a nappaliba nem, mert ott van egy nagy gázpalackos hősugárzó, de a konyhába meg az én szobámban konkrétan 5-6 fokok szoktak lenni, szabályosan látszik a lehelet. Meg a fürdőszobában sincs vmi meleg...jó hogy most meleg van, de nemsokára jön a hideg, éjszaka amúgy sincs meleg, minek menjek haza?

Mit csináljak? Mit mondjak neki, ha ma is előáll ezzel, hogy menjek haza? Nem akarok balhézni :( De innen elmenni se szeretnék :(

2010. márc. 25. 10:55
 22/34 anonim válasza:

Ne költözz haza!Mintha az én anyámról írtál volna.De amikor meguntam a cirkuszait,és odaköltöztem a páromhoz,(lassan 2 éve)rájött arra,hogy tényleg felnőttem.Teljesen megváltozott Anyukám:ezerszer jobb lett a kapcsolatunk,nem néz már gyereknek,egyenlő félként tisztel;alig várja hogy mennyek,értékeli az együtt töltött időt.És én is sokat változtam:már meg tudok nyílni neki,nem félek kimutatni az örömömet,haragomat.

Tarts ki a párod és a döntésed mellett,és mutasd ki Anyukádnak,hogy nem veszítette el a lányát,mindig számíthat rád,de már saját életed van!

Sok szerencsét!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Egy 21 éves nő(aki néha imád Anya pici lánya lenni ismét)

2010. márc. 25. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/34 anonim ***** válasza:
100%
szia, ha jól megvagytok, ne költözz haza. 20 éves vagy, nem vagy már gyerek, anyukád botrányosan viselkedik, ha féltésvől teszi, ha nem. majd szépen lenyugszik. ha meg nem....nem lehetsz a lelki kapcája senkienk, atulajdon anyádnak még kevésbé. szerintemmondd el neki nyugodt hangnemben, hogy mit gondolsz erről, rosszul esik, és habár szereted őt, de ezt nem tűröd el tőle, mert neki is meg kell adnia feléd a tiszteletet. és ha képes elfogadni a hylezetet, hogy felnőttél, akkor örömmel veszed, de hazaköltözni egyelőre nem fogsz, mert jól megvagy a szerelmeddel, és saját életed éled.
2010. márc. 25. 12:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/34 A kérdező kommentje:
Megpróbálok nyugodt maradni majd, csak elég nehéz amikor üvölt az emberrel. Sokszor olyankor elsírom magam, mert annyira rosszul esik, hogy üvölt velem, és hiába kérem, hogy ne kiabáljon, azt mondja, ő nem kiabál, normálisan beszél... :( Rossz azért eljönni is, szeretem őket, de nem lakhatok örökké otthon. Főleg így, hogy sokszor félek már hazamenni. Amúgy anyámnak volt nemrég tüdőgyulladása, szerintem az se véletlenül...biztos megfázott otthon. Aztán persze minden nap menni kellett ugye, mert ha nem akkor kitör a botrány, és én is elkaptam, de nekem szerencsére "csak" hörghurut lett belőle. Meg ez is, hogy minden nap menni kell, és akkor semmi nem történik szinte, mert ott ülünk a nappaliban sorba a kanapén mint a verebek, és nézzük a tv-t. Ha meg mesélek valamit, sokszor oda se figyel, hanem csak a tv-t nézi, volt már hogy megszólalt, hogy jó, psszt, most nézem a tv-t. Hát ennek is sok értelme akkor...egyedül akivel normálisan tudok kommunikálni az apu, meg a nagymamám, de mama is sokszor mondja a hülyeségeit, persze anyámat védi leginkább. Na mindegy, valahogy csak lesz :) Tapasztalatokat várok még, ha van/volt valaki ilyen helyzetben, írjatok! :) Meg olyan válaszokat is várok, aki kb. ennyi idős korban ment el otthonról, hogyan viselték a szülők :)
2010. márc. 25. 13:58
 25/34 anonim ***** válasza:
100%

Atyaég, te tényleg sose fogsz felnőni???

Mondd már egyszer anyukádnak az éetben, hogy NEM.

"Anya, ma nem megyek, majd csak jövő hétfőn. Szevasz." Menni fog, hidd el.

Ha meg ordít, szó nélkül menj el onnan. Nem vagy te senki kapcarongya.

2010. márc. 25. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/34 anonim ***** válasza:
Én is kb ilyen helyzetben voltam..azt kiabálták utánam a szüleim haza se menjek...Azóta megbékültek..hidd el szeretnek, de tanuld meg azt mondani nekik, hogy NEM. Ne menj haza, főleg, ha a párod is szeretné, hogy ottmaradj vele:) Örüljetek egymásnak. Hidd el megéri.
2010. márc. 25. 16:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/34 A kérdező kommentje:
De, fel fogok nőni és fel is szeretnék elhiheted! Csak elég szarul esik ez az egész, meg főleg aput sajnálom otthagyni, mert vele nem lenne semmi probléma :( és tudom, hogy neki is milyen szarul esik sok dolog...na mindegy, majd kialakul minden...
2010. márc. 25. 21:26
 28/34 anonim válasza:

Szia!

Tegnapi 11:39-es vagyok.

Attól még,hogy elköltöztél,nem lesz Apudnak semmi baja.Azt írtad vele normálisan lehet beszélgetni,ebből látszik,hogy ő megérti,hogy már a saját életedet akarod élni.És szerintem se járj haza minden nap,nem érsz rá és kész.Így fogja majd Anyukád értékelni az együtt töltött időt.Én 19 évesen költöztem el otthonról,és majd megszakadt a szívem,de tudtam,hogy se én,se a párom nem bírta volna tovább azt a cirkuszt,amit Anya csinált.És még egyszer leírom,azóta tökéletes a kapcsolatom Anyával.

Nagyon sok erőt,és kitartás!!!!

2010. márc. 26. 08:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/34 anonim ***** válasza:

Szerintem itt nem csak anyukád a gond.

Mintha senki sem nőtt volna fel a környezetedben,te meg olyan vagy ,mint egy ping-pong labda.

Nekem ami megütötte a szemem,az,hogy a párod hogy megharagudott,hogy elmentél 3 napra a szüleiddel CSALÁDI nyaralásra,ő meg nem mehetett veletek.És össze vagytok nőve?

A helyedben önállósítanám magam kicsit szülők,barát nélkül,mert azt fogod észrevenni,hogy egyik zsarnoktól a másikig kerültél.

Az esküvő miatt kár volt cirkuszolni és nevetséges is.Ezer egy oka lehet,amiért a barátodat nem híták.Lehet a pár se csipi,és ez az ő napjuk volt.Ezt meg kellett volna érteni.Lehet,hogy szűkös volt a büdzsé és nem hívhattak meg mindenkit.Ezt is meg kell érteni.

Az a baj,hogy a korod ellenére nagyon nem nőttél fel(jó,nem hagytak)de most már tudsz ellene tenni.(kollégium,albérlet)Nem könnyű,de eltolhatod most jó hosszú időre az életetedet.

2010. márc. 26. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/34 anonim ***** válasza:

Á bocsi de nem tudom végig olvasni. A tanulság: Anyósom főnöke ugyan ezt csinálta a lányával. A lány most 35 körül van, biztos jó állás, több diploma nyelvvizsga...stb DE magányos ahogy az elő van írva. Ismerkedni nem tud, vagy nem is tudom. Annak idején mindenkit elüldözött mellőle az anyja és most anyu súlyos beteg és unokát szeretne. Anyósomnak most (tehát nekünk) van 1 másfél éves lányunk és most jön a második babánk. A nő totál kivan. Szinte most meg ki akarná erőszakolni, hogy hát én mindjárt meghalok "szüjjé má'".

Valahogy nem lehetne erről beszélgetni, mert ezeknek nagyon csúnya vége szokott lenni...

Sok szerencsét kívánok hozzá.

2010. márc. 26. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!