Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Ilyen (ellen) érzésekkel nem...

Ilyen (ellen) érzésekkel nem mehetek hozzá, ugye?

Figyelt kérdés

A párom megkérte a kezem, de egyelőre nem merek neki igent mondani, félek hogy nem lenne tisztességes.


Az a baj, hogy van egy ovis gyereke, akit bár elfogadok (vagy inkább elviselek), de egyszerűen nem tudom szeretni.

Tudom, hogy a páromnak mindig a gyereke lesz az első, nem is ezzel van bajom.

De engem idegesít a gyerek, feszültté tesz a jelenléte, nem örülök az állandó hisztinek, meg hogy szétpakol mindent, meg ha valami nem tetszik neki, akkor toporzékol, veri magát a földhöz, és úgy morog, mint egy oroszlán. Állandóan beszél, de semmi más témája nincsen, csak az állatok, meg hogy mikor mit szeretne kapni ajándékba. Öt percig nem tud nyugton maradni, hiába kérjük hogy ne csinálja, de rohangál a lakásban, kúszik-mászik, stb.


És akaratlanul is, de állandóan arra gondolok amikor itt van, hogy ha egyszer lesz gyerekem, csak ne olyan legyen, mint ő.


Szóval egyszerűen csak valahogy összeszorított fogakkal túlélem azokat a napokat, amikor itt a gyerek, igyekszem nem megnehezíteni a kicsi életét, nem cseszegetem, és próbálom úgy intézni, hogy minél több időt tölthessen az apjával (és persze minél kevesebbet velem).


Ennyi, ha megszakadok, akkor sem tudom szeretni, képtelen vagyok párás szemekkel hallgatni a szövegelését, és nem tudom mosolyogva nézni, hogy milyen cuki amikor alszik, és nincs rá késztetésem, hogy puszit adjak neki vagy betakarjam vagy megsimogassam.


És ilyen érzésekkel egyszerűen nem merek igent mondani a páromnak, mert nem akarom a gyereke életét elszúrni azzal, hogy rossz mosotohája leszek. Beszélnem kellene erről őszintén a párommal? Nem szeretném megbántani, megértem hogy neki a gyereke a mindene, nem szeretnék fájdalmat okozni neki azzal, hogy én képtelen vagyok szeretni azt a valakit, aki neki a legfontosabb a világon.


Ilyenkor mi a teendő? Ti mit csinálnátok a helyemben?



2015. jan. 12. 13:50
1 2 3
 21/22 A kérdező kommentje:

Megbeszéltük. Egyelőre várunk az esküvővel, de nem szakítunk. Én el fogok járni pszichológushoz, hátha kiderül, hogy mi a gyerek iránti ellenérzéseim valódi oka.

És a gyereket is elvisszük szakemberhez, rá is ráfér, elvégre mégiscsak elváltak a szülei.

Adunk magunknak még másfél-két évet így, azután meglátjuk.

2015. jan. 14. 09:22
 22/22 anonim ***** válasza:
Szia.Mi a helyzet Veletek? Tudom, elég régi kérdés de érdekel, hogy hogy alakultak a dolgok.
2018. aug. 1. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!